Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása
A KÖZÉP-DUNAI HALÁSZSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSA 175 Az OHF képviseletében Antos Zoltán és Riegler Rudolf halászati felügyelő, a Halász Szakszervezet részéről Buzássy István vettek részt. Előzmény: Faragó Sándor ideiglenes halászati felügyelő kezdeményezésére f. év. jún. 29-én megalakult a Közép-dunai Halászati Szövetkezet. Részint a túl nagy terület (16271 K. hold), részint helytelen irányítás és a rossz szervezés miatt a bomlás olyan volt, hogy rendet kellett teremteni. Az OHF okt. 18-ra Kalocsára összehívta az összes halászati felügyelőt és érdekelt halászait, hogy az időközben végleges formában összeállított alapszabályok és tapasztalatok alapján megfelelő területi beosztást csináljanak. Csak 23 halász jelent meg, így alakuló közgyűlést nem lehetett tartani. (Az OHF autódefekt miatt késte le az ülést.) A Közép-dunai Halászati Szövetkezet aláírás nélküli körlevelet küldött ki, melyben az OHF ülését „reakciós kísérletnek" minősíti, melynek célja, hogy a „vízbérletet érdemtelen spekulánsok kezére jutassa". Felszólítja a halászokat, hogy ne Kalocsára, hanem Szekszárdra jöjjenek ugyanaznap. Több halász szerint (pl. Heincz József állami vízmester, Berger György bajai szövetkezeti elnök, Vojnovich Antal, Topái Antal, Bahes János) Faragó Sándor halászati felügyelő többek előtt kijelentette, hogy ne menjenek Kalocsára, mert ott érdekeikkel ellentétes munka folyik. Szálai József decsi halász előtt: Kalocsán reakciós munka folyik. A szekszárdi ülésen sokak állítása szerint Faragó Sándor kijelentette, hogy nem ment Kalocsára, mert helyteleníti a kisebb szövetkezetekre osztást, és küzd az ellen, hogy az új alapszabályokban megengedhető 20%-ban a régi rendszert akarják becsempészni. Tehát F. S. nyíltan szembe helyezkedett az OHF utasításával, s olyan helyzetet teremtett, mely szerint a halászok bérfizetésről hallani sem akarnak. A szövetkezet boldog-boldogtalannak területi engedélyt adott, egyes helyeken 10%-os halbeszolgáltatást írt elő, bérfizetéssel egyáltalán nem törődött, az élvonalban lévő víz halállománya elszegényedett. Az ivadékot is kifogták, 10-20 dekás pontyokat adtak el. Szem. 12. Miszlay János így nyilatkozott: „Ez év nyarán közreműködésemmel megalakult a Közép-dunai Halászati Szövetkezet, mely Dunaföldvártól Bátáig terjedő Duna-szakaszt foglalja magába. Annak ellenére, hogy a szövetkezet szervezésében munkatársaimmal kiváló munkát végeztem, a szövetkezet irányításába és vezetésébe nem szólhattam bele, mert Faragó Sándor a Közép-dunai Halászati Szövetkezethez beosztott ideiglenes halászati felügyelő a megbízó levelében feltüntetett szövetkezeti igazgató jogkörénél fogva korlátlanul uralkodott. Faragó Sándor sem a szervezéssel, sem az irányítással nem törődik. 300 fő halász, 16000 holdon. Faragó Sándor felelős azért, hogy nincs hal. A szekszárdi 6 tagú kishalászok kb. 240 mázsa vegyeshalat fogtak." (Tolnamegyei Néplap 1945. nov. 10.) Egy hét múlva egy másik cikkben: Megalakult a Tolna és Vidéke Halászati Szövetkezet. A felszabadulás
