Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Solymos Ede: A Közép-Dunai Halászszövetkezetek megalakulása

A KÖZÉP-DUNAI HALÁSZSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSA 169 8. A társulat által közösen megválasztott pénztárnoknak, ha a tanyákon ezen célból megjelenik, az ott lévő gazdák tartoznak a beszedett halárakról blokkal elszámolni. 9. Aki az alapszabályzat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. pontja ellen vét, annak az évi osztalékából 50 P lesz levonva. 10. Aki egymás becsületét sérti és aki egymás ellen izgat, annak évi osztalékából 50 P lesz levonva. 11. Aki munkaidő alatt berúg, és ezért munkát végezni nem tud vagy háromszori felszólításra sem engedelmeskedik, az a VII. ü. sz. területén a halászati jogát nem gyakorolhatja, és egy évi osztalékból nem részesülhet." Két tanú és tíz halász írta alá. Szem. 6. Baja városa annak elbírálását kéri az FM-től, hogy a város belterületén húzódó és a Ferenc Csatorna átvágásáig terjedő részén, a Nemzeti Szálló alatti Sugovica szakasz halászati joga a várost vagy az államot illeti-e? Ez a Ferenc Csatorna létesítése előtt hajózható volt, a hajó a Dunáról bejött a város alá és innen az úgynevezett Szeremlei Duna-ágon ment vissza Szeremle alatt a Dunába. A Ferenc Csatorna létesítésekor ez a víz - ott, ahol most a betonhíd áll - el lett töltve, ugyanúgy el lett töltve a Szeremlei Duna-ág is, amely még ma is el van töltve. A most meglévő betonhíd helyén a töltés később el lett bontva és helyére egy fahíd lett építve. Ennek elromlása után most pár éve épült a betonhíd. Ez a víz tehát évtizedeken keresztül el volt zárva teljesen a Dunától, és jelenleg is csak a Ferenc Csatorna vizén keresztül van egyik ágával összeköttetésben, kb. 2 khold. Időközben a város megszerezte a kérdéses víz és az átvágás közt elterülő (ún. Pandúr-sziget) tulajdonjogát is, azzal a céllal, hogy ott egészségügyi és sporttelepet fog létesíteni, ami a háború előtt meg is kezdődött. A város ezt a vizet időközben kikotorta a betonhíd létesítése után, mert ki szokott száradni, possadó vizével fertőzte a várost. Már csak ezért is indokolt, hogy a város tulajdonában maradjon. A földreform következtében elvesztette kizárólagos jövedelmét képező több ezer hold földjét, jószágállományát pedig - mely állott vagy 100 db üsző és fejőstehénből, 8 db ökör, 140 db sertés, 350 db birka és 40 db lóból - az orosz hadsereg vette igénybe, és így a város minden tisztviselőit nem tudja fizetni. Dr. Béla s. k. tanácsnok