Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén
114 BARTH DÁNIEL Hercegszántó, Béreg és Küllőd lakóinak élete sok szempontból összefonódott a XVIII. században. A térbeli közelség, a lakosság nemzetiségi hovatartozása és a közös földesúr egyaránt összekötötte a három kamarai falu mindennapjait. Ráadásul a három Duna menti település sokáig egyházigazgatási szempontból is együvé tartozott. A XVIII. század második harmadában Béreg és Küllőd egyháza sokáig Szántóvá filiájaként működött, majd az 1750-es évek közepén önállósuló beregi plébánia Küllőd anyaegyháza lett. A falvak közötti vallási kapcsolat ettől függetlenül is élénken kiviláglik a század derekán keletkezett iratokból. A hívek lobogós menetek, processiők keretében kölcsönösen látogatták egymás templombúcsúit, sőt még a Szent Györgytől aratásig tartó fogadalmi időszakban is a hét azonos napján, csütörtökön tartottak ünnepet. 138 Korántsem véletlen tehát, hogy e három falu szoros kapcsolata - „az illír nép közös házassági helytelenségei" 39 mellett - a szőlőőrzés szokásának egyházi kárhoztatásában is megmutatkozik. A lányok szőlőőrzésének megreformálására irányuló törekvés egyrészről beilleszthető a korszak azon általános egyházi erkölcsnemesítő, fegyelmező intézkedéseinek sorába, amelyek között nagy számban találhatók tiltások a fiatalok különféle társasmunkáira (fonó, kaláka) és szórakozási alkalmaira vonatkozóan. 140 Másrészt viszont szoros összefüggésben áll a falusi, mezővárosi kisiskolák megerősítésének szándékával, amely törekvés az egész érsekség területén, sőt országos viszonylatban is tetten érhető az 1760-as években, és amelynek hátterében a bécsi udvar kultúrpolitikája állt. A hazai iskolatörténet kutatói által már főbb vonalaiban áttekinthetően felvázolt folyamat módszeres vizsgálata a kalocsai főegyházmegyére vonatkozásában még várat magára. Jelen tanulmánynak nem lehet célja, hogy pótolja e hiányosságot. Annyit azonban előre bocsáthatunk, hogy a törekvések egyik fő céljaként a tanulók számának kiteljesítése jelenik meg a forrásokban. 142 Ennek egyik lényeges momentuma volt - a szinte általánosan jelentkező szegénység és az ebből következő ruházati és tanszerbéli hiányosságok mellett - a munkába korán belenevelődött és a családi gazdálkodásban aktív szerepet vállaló gyerekek iskolakerülésének megszüntetése. A különféle mezei munkák között kevés olyan testre szabott munkát lehetett volna találni a gyerekek számára, mint a határban legeltetett kisebb állatok (disznó, kecske, juh, baromfi stb.) pásztorkodása, vagy az érésben lévő szőlők megőrzése a madarak károkozásától. Az intézkedések tehát leginkább e lehetőségek kiküszöbölésére irányultak. A kalocsai egyházi veze138 KÉL 1. e. E. 16. kötet. 332., 360., 384. p. 139 Az Abusus nuptiarum illyricae nationis communis" kifejezés használatához vö\: BÁRTH Dániel 2003. 33-34. 140 Vö.: SZILÁGYI Miklós 2000. 706-708. 141 A korszak iskolatörténetéhez: FINÁNCZY Ernő 1899-1902; MOLNÁR Aladár 1881. Az említett folyamatot részletesen tárgyalja: MÉSZÁROS István 1981. 416-443., 640-641. A kérdés újabb irodalmára is utal: KOSÁRY Domokos 1996. 94-99., 450-455., 729-733., 770-772. Témánk szempontjából tanulságos az 1770/71. évi tanító-összeírás Duna-Tisza közi anyagát tartalmazó forráskiadvány: SZABÓ Imre (szerk.) 1998. 142 A fő forráscsoportokat Id.: KÉL 1. a. Visitatio Canonica; KÉL 1. a. Synodus (1764)
