Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén

SZOKÁS ÉS HATALOM 105 ségéért a pap elfogatott 25 botütésre ítélt. A bírák ugyanezeket az eseteket ismételték meg két évvel későbbi levelükben, kiegészítve egy Labics Fülöp nevű ember elleni papi hatalmaskodás rövid megemlítésével és azzal a súlyos panasszal, hogy a pap sokszor szokatlan és kíméletlen büntetési eszközöket alkalmaz: a vétkeseket megkorbácsoltatja, állatok módjára kocsi elé fogatja. Az elöljárók szerint az ilyen esetek következtében már többen visszatértek Németországba. Természetesen a falu lelkipásztora másképp látta ezeket a történeteket. О a bírákat kárhoztatta vonakodó és lomha hozzáállásukért a bűnösökkel kapcsolatban. Többször hangoztatta feletteseinek, hogy a községi vezetők nincsenek segítségére az egyházi és isteni parancsok ellen vétők megbüntetésében, például nem büntetik meg az ünnepszegőket és a templomkerülőket.

9 Persze miért is tették volna, hiszen maguk is részt vesznek az efféle vétkekben, és előszeretettel tartották tanácskozásaikat és gyűléseiket az Úr napján. A szőlőőrzés körüli bonyodalomban élenjáró illír férfiak megátalkodottságát elemezve a pap rámutatott, hogy „vasárnaponként a misét elhanyagolva nyomtatnak, hordanak, szelelnek és más szolgai munkákat űznek az egyház büntetésétől való félelem nélkül".

95 Amikor Szloboda Mátyás 1767-ben a vizitációt végző kanonok elé tárta panaszáradatát, a hatodik pontban közölte : egyesek munkával töltik el az ünnepeket és a vasárnapokat, mások pedig a szentmise alatt „a templom falain kívül haszontalan beszélgetésekkel, fabulákkal, sőt gyakran botrányos vitákkal" múlatják az időt, vagy egyszerűen otthon maradnak/

0 A küllődi pap nem volt egyedül panaszával. Hasonló gondokkal kellett szembenézni például a közeli Bezdán és Szántóvá plébánosának is. Különösen a halászok, a malmok és a mészárszékek vasár- és ünnepnapi működésével kapcsolatban uralkodott bizonytalanság. Az intézkedő vizitátor ebben az ügyben is csak a Patachich Gábor nevéhez kötődő Statuta Generállá rendelkezéseire hivatkozhatott, 97 amely viszonylag részletesen elemezte a kérdést. Szloboda Mátyás küllődi küzdelmei közül történeti-néprajzi szempontból kiemelkednek azok az esetek, amikor a papi törekvés olyan szokások, cselekvéssorok megszüntetésére vagy megreformálására irányult, amelyeket későbbi fogalommal népszokásoknak nevezhetnénk. Rendkívül értékes forrásadatok maradtak fenn a KEL 1. с Szloboda Mátyás KÉL l. e. A. 5. kötet. (1767. március 14) KÉL I.e. E. 16. kötet. 335. p. KÉL I.e. E. 16. kötet. 333. p. „...hac pertinaci persuasione ducii diebus dominicis divinis neglectis triturant, comportant, ventilant, aliaque opera servilia sine timorépoenae ab ecclesia infligenda peragunt." - KEL 1. b. Küllőd. 1. b. „reperiuntur hie loci complures, quorum aliqui Dei et Ecclesiae praeceptis in contemptum assumptis, intervenientibus quibuscunque festis de praecepto, atque ipsis etiam dominicis diebus serviles labores peragere attentant, alii verő tempore, quo divina in Ecclesia peraguntur, extra ecclesiam inutilibus sermocinationibus, fabulis, et scandalosis etiam saepe discursibus tempus insummunt, aut plane domi desides haerent." - KÉL 1. e. E. 16. kötet. 335. p. KÉL 1. e. E. 16. kötet. 344. p.; KÉL 1. a. Visitatio Canonica (Statuta Generalia, 1738)