Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén
SZOKÁS ÉS HATALOM 103 veszekedések árán részesült. A büntetés beszedésére kijelölt Jurasinovity Illés nem teljesítette feladatát. A káplán jelentésének negyedik pontjában rávilágított a iskolás korúak távol maradásának egyik okára, miszerint fogadott községi pásztorok hiányában a fiúk a kecskék, juhok és malacok körüli pásztorkodással, a lányok pedig a szőlők őrzésével foglalatoskodtak az iskola helyett. A szőlőőrzés ügye tehát először az oktatás kontextusában került elő a káplán azon beszámolójában, amelyet alig egy hónappal a skandalum előtt írt felettesének. A következő negyedévi jelentésben, ugyanazon év november 20-án Szloboda Mátyás kevés pozitív fejleményről számolhatott be az iskolák kérdése kapcsán. A németek november 1-től újra fölfogadták a 29 esztendős Schiller Dávidot, immár 20 forint, 20 nagyobb mérő gabona és 4 öl fa bérezésért. A meglehetősen kicsiny, ám padokkal és székekkel felszerelt iskolát mindössze 37 német gyerek látogatta a 117 mulasztóval szemben. Borrád Mihály továbbra sem teljesítette feladatát. Az illírekkel kapcsolatban szinte semmi változás nem történt. A község nem volt hajlandó fizetni a tanítónak, és nem épített iskolát a 178 iskolás korú gyerek számára. Iskola híján a fiúgyerekek - lelkük nagy pusztulására - továbbra is állatokat őriztek. 86 1765 nyarára tovább romlott a helyzet. A káplán július 3-án írott jelentésében csak negatívumokról tudott beszámolni az illírek és a németek vonatkozásában egyaránt. A faluban nem működött tanító. Az iskola kicsi volt és gyéren felszerelt. A szülők megbüntetésére senki sem vállalkozott. Jóllehet a német communitas más helységekhez hasonlóan fogadott föl községi pásztorokat, mégis több gyerek továbbra is az állatok őrzésével foglalatoskodott. 87 A küllődi iskolák ügye éveken át nem rendeződött. Az 1767-ben megtartott vizitációs körútja során ide érkező Glaser Gábor tanítót ugyan talált, de iskolát nem. Az említett év február 23-án megkötött kontraktusa szerint tisztességes javadalmazással megfogadott nőtlen tanítót Hunni Mihálynak hívták, Győrből származott, a latin mellett németül, magyarul, illírül és szlovákul beszélt. Értett az orgonáláshoz is, ám sajnos ezt kevéssé élvezhették ki a hívek, mivel a küllődi templomnak nem volt orgonája. A tanító legnagyobb fájdalmára, nemcsak hogy semmiféle iskolaépület nem állt rendelkezésére a faluban, hanem még saját lakással sem rendelkezett. Az egykori német iskola épületét - ami a falu növekvő gyerekhada számára egyre szűkösebbnek bizonyult - az új jegyző, bizonyos Ferenczffy József számára utalta ki a község. A tanítót beszállásolták ugyan egy rövid időre a községi kvártélyházba, de ott nem volt maradása az átutazó katonaság és főként az uradalmi tisztek illetve a decimátorok folyamatos forgalma következtében. Végül egy helybeli öreg fogadta be házába keresztényi szeretetből. KÉL l.b. Küllőd, l.b. KÉL l.b. Küllőd, l.b. KÉL l.b. Küllőd, l.b.
