Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Janó Ákos: Egészségügyi viszonyok a gyermekhalandóság Szankon a XIX. században

228 A szanki és a vele együtt vizsgált móricgáti lakosság, mint a faluhoz tartozó pusztarész népének halálozási anyakönyveit a XIX. század elejétől a kiskunmajsai római katolikus egyház plébánosa vezette, de az elhalálozások okának anyakönyvi bejegyzéseit csak a szanki anyakönyvezés kezdetétől, 1862. VI. 5-től találjuk az anyakönyvekben. A halálozások okának meghatározása ettől kezdve sem történt meg minden esetben, s mivel azt a nyilvántartást vezető lelkész-tanító nem kellő ismeretekkel vagy szakértői közreműködéssel, hanem saját tapasztalatai alapján, s megítélései szerint és a hozzátartozók szóbeli bejelentéseinek megfelelően állapította meg, aligha lehetnek pontos, szakszerű és hiteles forrásai a lakosság egészségügyi helyzetének, s a gyermekhalálozások valódi okai feltárásának. Az anyakönyvekbe bejegyzett meghatározások sok esetben rendkívüli eseményeket, a pusztán kialakult alacsony szintű higiénés állapotokat, gyors lefolyású járványokat, gyakran visszatérő fertőző betegségeket sejtetnek, s a népi egészségügyi ismeretek sajátos szintjét mutatják. Mindezekkel együtt a halálozási anyakönyvek adatai a lakosság életviszonyaira, élet-halál kérdéseire vetnek világot, s a gondokkal, bajokkal, tragédiákkal terhes küzdelmek ellenére is a közösség túlélésének, megmaradásának töretlen szándékaira utalnak. Az említett kiadványunkban szereplő 9 család gyermekhalálozási „példatárát" jelen dolgozatunkban 80 családra terjesztettük ki, elsősorban azokra, amelyek a legnagyobb számban mutatnak korai gyermekhalálozásokat. Természetesen ezek így is csak megközelítően tükrözik a gyermekhalálozások valódi arányait. Az alábbi táblázatokban a szülők megnevezése és a született összes gyermekek száma után az elhaltak nevét, korát, majd kereszttel jelölve elhalálozásuk dátumát tüntettük fel. A kimutatásba felvett 80 családban az anyakönyvi adatok szerint született összesen 535 gyerek. Ebből 0-10 éves korban meghalt 317, tovább élt 218 gyerek. A 80 családban 16-nál a gyerekek halálozása után utód nem maradt. 15 családban maradt l-l, 10 családban 2-2, 9 családban 3, 30 családban pedig 3-nál több gyerek. Barta János Tóth Erzsébet, 7 gyere •к Pál 9 év t 1872. II. 9. Eszter 4 év t 1869. VII. 26 István 9 év t 1877. XII. 11 János 9 nap t 1870. IX. 20. Pál 2 év t 1874. VI. 9. Barta László - Tóth Anna, 6 gyerek Antal ? f? Mária 3 hónap f 1870. XI. 28. Mihály 2 év f 1873. XI. 24. 4 V. ö.: JANÓ Ákos i. m. 96.