Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető

63 kutat (Mélykút-Kilátó) és - amint alább látjuk, - talán Lengyelt (Ólegyen-Fekete tó) sikerült régészeti módszerekkel azonosítani. Egy 1543-as érseki dézsmalajstrom elszlávosított nevei alapján a rácok a Duna-Tisza közén az alábbi falvakban laktak: Veresegyháza, Sebesegyháza, Zombor, Pálegyháza, Szegedegyháza, Vastorok és Péterrév. 1572-ben megtalálhatók Kelebián, Tompán (mely település Mérgessel együtt 1657-ben is rác falu volt) , Ludason, Borsosban, Mátyusházán, Mélykúton, Ivánka-pusztán, később Titelben és Zentán. Borott (Borota) és a Kiskunhalas melletti Iwanka (Ivánka) egy török adóösszeírás szerint 1560-ban, a Jánoshalma melletti Side (Zside) 1548-ban, az 1570-ben Jankó-szállásnak nevezett Csőszapa puszta volt még 1560-ban. E helyek rácokkal történő betelepülése tehát a jelzett időpont és - egy alább ismertetendő szerződés miatt - 1598 közé tehető.

190 Sok esetben a defterek is jelzik, hogy egyes települések lakossága vagy annak egy része a XVI. század utolsó harmadában délszláv származású volt. Eiden 15701578 között, Hetős Szentgyörgyön 1578-1590 között, Nagudvaron és Ságodon 1570-ben biztosan éltek délszlávok.

191 E települések egy részének neve szerepel abban a két szerződésben is, melyben a Duna-Tisza közi falvak rác lakosai 1598-ban hűséget fogadnak Pálffy Miklósnak. E falvak Jankoy, Iwankay, Maday, Szent Paly, Remay, Borotty, Temerdekhatty, Szent Iwuany, Kwmbayay, Szenttésy, Toothaty, Kotokhaty, Arokhaty, Bikedy, Halimassy, Sidey, Mattehazy, Sekesegihazy, Keleby, Tovankutty, Bajanky, Melkutty és Istory (1. szerződés), továbbá Aranyas, Baja Borsód, Kachmár, Kispatalom, Körtvélyes, Legyen, Madaras, Monostor, Nagygeöricz, Nagypatalom, Sár, Sebesegyház, Tataház, Újváros, Vámtelek, Vaskút és Zombat (2. szerződés). A korábbi vélekedések szerint e települések lakói a szerződés aláírásával azt vállalták, hogy Esztergom vidékére költöznek. Ez a nézet igen sokáig tartotta magát a történeti kutatásokban. Ujabban más értelmezés szerint az érintett közel negyven rác településről származó, a szerződés kötésekor az ország más részein élő rácok épp fordítva, azaz eredeti falujukba való visszatérésük esetén fizetnek majd adót.

19 Ez utóbbi nézetet valószínűsíti a Bácsalmás-óalmási rác temető régészeti leletekkel és írott forrásokkal igazolható továbbélése is.

194 IVÁNYI István 1886. 75. SAROSÁCZ György 1973. 378.; IVÁNYI István 1886. 75. VASS Előd 1980. 161., 162., 165., 176. VASS Előd 1980. 163., 164., 170., 172. TAKÁTS Sándor 1903. 535-536. SZAKÁLY Ferenc 1981. 147-148. A temető ismert részének közepe táján (56. sír) egy 1631-es érem került elő. WICKER Erika 1999. 27-28.; - Azt egy 1738. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy az 1719-ben a mai helyén megalapított falunak kezdetben két temetője volt. „Az egyik egészen kis temető a templomocska körül: egy másik nagyobb kint a határban. [...] Mikor a plébánia megalakult és a nép is jobban szaporodott, nem használták