Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Kürti László: Családnevek Lajosmizsén
420 nek elkerülése miatt, a harmadik név is megjelenik. Ez legtöbbször ragadvány- és becenév, vagy a házasság miatt a feleség családnevével kiegészült név. Ugyanakkor, amint azt többen helyesen bemutatták az írott (tehát legtöbbször hivatalos) névhasználat és a szóbeli használat mást és mást jelölhet. 13 Ezért teljes pontossággal nem lehet eldönteni, hogy a hivatalos (írott) névhasználat átvette-e a népi névhasználatot, tehát átültette a hivatalosban az akkor általánosan ismert és használt névrendszert, vagy éppen ellenkezőleg: a hivatalos nyilvántartás miatt bevezetett névhasználat folklorizálódott és átment a mindennapi névhasználatba. A kettő közötti különbség és eltolódás igen fontos. Az első pontos lista egy 1826-os, a váci püspökség részére készített „öszvesítés", amelyben összesen 470 állandó lakost írtak össze, akik mintegy 120 családot jelentettek. A háromtagú családnevek közül ez csak két figyelemreméltó nevet tartalmaz (Csülki Kiss Mihály, Nagyoldalú István). Hasonlóan háromtagú még a Durucz Pócz (vagy másképpen Pócz Durucz) családnév, amely egy XIX. századi anyakövezésben bukkant fel, de semmilyen más írásos dokumentum nem tartalmazza. Durucz Pócz Istvánnak és nejének, Sápi Veronának született egy lánygyermeke, Anna. Az 1880-as házassági anyakönyv szerint a 25 éves Csillik János és a 20 éves Durucz Pócz Anna kötöttek házasságot, tehát nyilvánvaló, hogy az apa ragadványneve (Pócz) öröklődött a leánygyermekére is. 15 A család egyébként rokon a fentebb említett Vas családdal, de erre a jelenlegi rokonság már nem emlékszik, mivel egy 1849-es házasságról van szó. 16 Antropológusok már felhívták a figyelmet, hogy a családnevek rokonsági fokozatokat, valamint társadalmi kapcsolatokat jelentenek, illetve, hogy a házassági rendszer egy meghatározó és egyben származás meghatározója is. Nyilvánvaló, hogy társadalmi státusz és rang rejtőzik a foglalkozás és munkakörülményeket takaró nevek mögött. A lajosmizsei pusztai lakosok körében nem feltűnő azon nagyszámú foglalkozásnevek, amelyek egy új betelepülési folyamathoz elengedhetetlenül szükségesek voltak. Sajnos a dokumentumokból nem derül ki igazán, hogy a mellék, vagy ragadványnév mikor takar igazán rangot és foglalkozást és mikor úgynevezett gúny, vagy becézőnevet (lásd a Tóth és a Vas családneveket). Foglalkozásra utaló mellék-, illetve ragadványnevek és a közszavakból alakult nevek igen beszédesek, bár aránylag csekély számúak. Ilyenek a bognár, borbély, csíkmérő, dudás, faragó, fújó, gombkötő, gulyás, juhász, házkötő, kadét, kántor, kalapos, kollár, koskár, kovács, kúti (?), mészáros, molnár, peszér, rostás, szabó, téglás, ügyvéd, szűcs, varga, vékás. Ezekből a csíkmérő, koskár, fújó, házkötő, vékás és buga (Buga Kovács) igen archaikus mesterségeket takarhatnak. A Koskár család 13 ÖRDÖG Ferenc 1971. 74-78. 14 BAGI Gábor 1997. 23. 15 Ezúton is köszönöm Csillik Jánosnak, hogy családi iratait és dokumentumait a rendelkezésemre bocsátotta. 16 Adatközlő Gábris Imréné Vas Katalin, 2001. 17 Lásd TOOKER, Elizabeth 1984. 18 Ezekről alaposabban lásd KÁZMÉR Miklós 1993.
