Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa

294 Gulyás Márton és felesége, Keller Zsófia Csongrádról települt Bócsra. Unokájuk (Kelemen Ferenc) így emlékezett: „Meghirdették, hogy a Bagi báró meg a Gauzer birtokát fölparcellázzák, olyan formában, hogy bankkölcsönre lehet vonni. Összepakoltak egy kocsira és eljöttek ide. Födél se volt a fejük fölött... Hatvan kataszteri hold földre építettek egy tanyát. Alighogy eltelt egy év, elvitte őket a víz. Aztán elmentek a Bagi báró birtokra. Ott vettek huszonnyolc holdat. Ahol a legnagyobb domb volt, oda építettek. " A szeged-alsótanyai Csipak-család több sarja származott a XIX. század második felében Tázlár és Bocsa pusztára. Anyakönyvi adatgyűjtésünk szerint az elsők között az 1812-ben Horgoson keresztelt Csipak Antal települt erre a tájra, aki 1887-ben Tázláron hunyt el (felesége Bálovics Ágnes volt). Mind az egyházi anyakönyvek, mind orális forrásaink tanúsítják, hogy a szegedi alsótanyák déli részéről: Madarásztó, Nagy széksós, Mórahalma tanyáiról az újszülötteket gyakrabban Horgosra vitték kereszteltetni - egyszerűen azért, mert messze volt a város és Horgos község jóval közelebb esett hozzájuk. Ez a szokás egészen Szeged-Alsóközpont létesítéséig, illetőleg az ottani kápolna felépültéig (1892) tartotta magát. Csipak Ágnest (sz. 1852), valamint a homokpusztákra elszármazott Dobó és Kószó család több tagját is Horgoson keresztelték, de bizonyított, hogy mindegyik család szegedi со gyökérzetű." Nemzedektarsuk lehetett a szintén Tazlaron elhunyt Csipak József (1824-1897) és felesége, Babarczi Teréz. Csipak József és Péter Tázlár puszta 1878-79-ben parcellázott „Benyiczky és Székes" dűlőjében földszomszédok voltak, előbbinek kis tanyája is épült. Aligha tévedünk, ha a tanyaépítőt azzal a Csipak Józseffel (1853-1901) azonosítjuk, akinek Bozóki Anna volt a felesége és 1881-től József, Julianna, Vince, Anna, Erzsébet nevű gyermekei születéséről van tudomásunk. Csipak Péter (1851-1943. Tázlár) az ugyancsak szegedi földi Kispál Rozáliát vette feleségül. Velük egy korosztályhoz tartoztak az alábbi házaspárok: Csipak Anna (1851. Szeged-Alsóváros-) - Batki Pál (1846-1882. Tázlár), ők a Vadkerthez tartozó Csábor pusztán laktak; Csipak Ágnes (1852. Horgos -1904) - Erdődi Mihály (második férje Kertész Farkas Lukács); Csipak Antal - Tanács Veronika (1855-1929. Bocsa). Az őket követő nemzedék tagja volt az a bócsai Csipak Gergely (1875-1935), akinek leszármazási „családfáját" a visszaemlékezők és az anyakönyvek vallomásai nyomán összeállítottuk. Első felesége, Kis Kopárdi Etel (1880-) az első világháború alatt elhunyt, tőle hét gyermeke született. Miután özvegyen maradt, második asszonya, Farkas Erzsébet (1888-1951) négy gyermeknek adott életet. „Öregapámnak volt harminc holdja, nagymamának mög ötven hold buckája itt Bócsába '. Harmicöt hold abból erdős bucka volt, a többi homok (...) Öregapámnak volt egy falka birkája télidőbe' azt legeltette a buckába'." (Csipak Lajos, 1926) Csipak BÁLINT Sándor 1974. 425^126.; JUHÁSZ Antal 1997. 52.