Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa

297 2-4 gyermeket nevelt fel. Más családokban is eléggé gyakori volt, hogy a házasuló fiatalok férjük-feleségük testvérével léptek frigyre. Némelykor ennek kommendálás vagy a szülők akarata, egyessége volt a hátterében. Fentire lásd a Csipaktestvéreknek a Weinhardt-család gyermekeivel és a Felhő-testvéreknek a Lovastestvérekkel való összeházasodását. 6. A HELYI TÁRSADALOM AZ 1890-ES ÉS 1930-AS ÉVEK KÖZÖTT 1895-ben, és 1912-ben az ország valamennyi településén adatfelvételt készítettek a száz holdon felüli birtokosok gazdaságáról. Az összeírás eredményeit „gazdacímtár"-ként tették közzé mely páratlanul értékes forrása a kor mezőgazdaságának és helyi birtokviszonyainak. Kiindulásul tanulságos a két adatfelvétel bócsai mutatóit összevetnünk: A birtokosok neve A gazdaság területe A birtokos 1912. évi Lakóhelye 1895-ben gazdasága (kat. hold) (kat. hold) В agi László 766 Beretvás Bálint 157 Brada Pál 451 613 Páhi Eifert Pál 114 Bocsa Faragó Antal 409 Csongrád Faragó József 414 216 Bocsa Faragó Mihály 112 Bocsa Farkas Imre dr. 1373 Filus István 140 120 Kecel Fischer Sámuel 3456 Id. Font Imre 802 Ifj. Font Imre 183 Font Ferenc 222 Bocsa Font Henrik H. fia 223 Bocsa Font Henrik 244 Bocsa Font Jakab 177 407 Bocsa A magyar korona országainak gazdacímtára. 1897. 240-241. Kisbócsa, Nagybócsa és Zöldhalom puszta 100 holdon felüli gazdálkodóit természetesen tázlári birtokosokként írták össze. írott forrásaink és a hivatkozott térképek alapján állapítottuk meg, kik voltak Tázlár határában a bócsai földek birtokosai. RUB1NEK Gyula (Szerk.:) 1912.518.