Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
52 a három másik rác temetőből, Mélykút-Kilátóról, Csávoly-Határ útról és Szentendre-Paprikabiró utcáról. A kaoricsigákkal legutóbb foglalkozó Kovács László - akinek gyűjtései alapján e lelettípus a XII-XVI. században mind a Balkánon, mind Románia területén elterjedt volt, - nem tartja lehetetlennek, hogy „...a Balkánt oszmán-török hatásként érték el a kauricsigák", használatuk tehát „...lehet a török hódítás következménye " . így bizonyára nem véletlen, hogy magyarországi temetőkben kizárólag balkáni eredetű lakosság temetőiből kerültek elő. A kaoricsigákkal, gyöngyökkel, flitterekkel, olykor pénzekkel gazdagon díszített fejékek - még e kevés régészeti adat alapján is - inkább emlékeztetnek török fej díszekre 126 , mint a korabeli magyar temetők pártáira. HAJTŰK Hajtűnek és fátyoltűnek is nevezett bronztűk a feltárt katymári sírok több mint egytizedéből kerültek elő (8. kép). A 67. és 68. sír üreges nagygömbös tűi igen töredékesek, akárcsak a szórványként bekerült példányok. Ugyancsak szórványlelet a temető egyetlen gyöngy gömbös tűje. A kisgömbös tűk méretük szerint lehetnek átlagos, 6-8 cm hosszúak (24., 45., 54. és 55. sírok és szórvány leletek), vagy szokatlanul kicsik, alig 3,2-4,4 cm hosszúak (19., 29., 90. sírok). Töredékes voltuk miatt kétséges, hogy a 47. és 53. sírokból előkerült tárgyak vas hajtűként határozhatók-e meg. A katymári tűk harmada szórványlelet, egy kivételével (a 68. gyermeksír) a többi női sírból származik. Ha egy tű volt a sírban, az a koponya jobb és bal oldalán is lehetett, ha kettő (54. és 67. sírok ), azok a koponya két oldalánál kerültek elő. Bár a temető viszonylagos leletszegénysége különösebb konklúziók levonását nem teszi lehetővé, említést érdemel, hogy a hajtűs sírok közel felében fúlesgombot is találtak az ásatok, kettőben pedig sodrott ill. kaoris pártamaradvány is volt. A hajtűs sírok koporsóiról csak kevés adatunk van, ezek alapján azonban mind a három koporsótípus (szegeit, ácsolt és padkakoporsó) előfordult ezekben a sírokban. E hajtűk rendeltetését illetően a katymári feltárást végző régészek sem voltak azonos véleményen. Komáromy szerint a 45. női sírban olyan párta volt, „...melyet eredetileg a tű tartott össze a fejen. " Zalotay azon véleményével, hogy 125 KOVÁCS László 2001. A még megjelenés előtt álló kézirathoz a szerző szívességéből jutottam, melyet ezúton is köszönök. 126 DE SAUSSURE, César 1730-39. 114.: „Tarposukat (főkötőféle fejfedő - WE) dús arany- és ezüstszalagokkal, művirággal díszítik, és többsoros kalárissal rakják körbe, amelyen nagy smaragdok függenek. "', - KISZELY István 1984. 232. jobb oldali kép; - De Saussure leírásához nagyon hasonló pastu (Afganisztán/Pakisztán) fejdíszt közöl KISZELY István 1984. 160-161. közötti 12. színes képoldal, 2. kép 127 Zalotay a sírleirásnál „ ... munkások által pontosan meg nem állapítható helyen fekvő sírból felszedett bronz gömbösfejű tűk (legalább két db) maradványai"-xó\ tudósít, a múzeum régészeti gyűjteményébe azonban csak egy példány került. ш KOMÁROMY József ásatási dokumentációja 1953. KJM RA 69.237 3. old.
