Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
51 bői. Füzér végén bronz huzalból való, deformált szerkezet. " (9.kép 7) A sírból állítólag gyöngyök is kerültek elő, melyek a munkások elmondása szerint a nyak körül voltak. A 68. (rőzseborításos) gyermeksírban a „...koponya körül és a nyakon gyöngy, kagyló és bronzfityegőkből álló ékesség. A gyöngyök színe világoskék és feketés-szürke, a kagylók recésszélű, tengeri eredetűek. "{9. kép 8) Mindkét sír padkakoporsós volt . Az eddig ismert rác temetők mintegy feléből ugyancsak ismerünk a kaoricsigás katymáriakhoz hasonló pártákat. Zombor-Bükkszálláson „...a fejdíszhez tartozott a párta, a koszorú, amely azonban a leletek gyér volta miatt nem volt általánosan kialakult szokás, illetőleg korhoz, állapothoz kötöttnek látszik. A spirális pártadíszek szinte teljesen hiányoznak, helyettük a kétágú fonott bronzhuzalhoz horgolt, hurkosán átfont fonalpárták jellemzik. A fej dísz fő ékessége az apró cyprea kagyló volt." 119 A Zombor-bodrogmonostorszegi cypreás fejdíszek rekonstrukciója lehetetlen, mivel a leletek síronkénti elkülönítése nem ismert . Többé-kevésbé jól rekonstruálható, főként cypreadiszes fejékek kerültek elő a Dombóvár-békatói temetőből 121 . Ez utóbbi két temető fejdíszei állhattak legközelebb a katymári „pártákhoz". Győr-Gabonavásártéren két gyermeksírban a koponyán sugarasan megmaradó patinanyom jelezte az egykori fejéket 122 . A rác temetők közül nem volt fej díszhez tartozó lelet a Bácsalmás-óalmási temető eddig feltárt több mint 300 sírjában, és a jóval kisebb ismert sírszámú Esztergom-szentkirályi, SzentendrePaprikabiró utcai, Mélykút-kilátói és Csávoly-Határ úti temetőkből sem került elő fej díszként meghatározható melléklet. A kaoricsigák a középkori magyar leletanyagban ismeretlenek, a nagyobb sírszámú rác temetőkben viszont nem ritka mellékletek. Használatuk különösen a Dombóvár-békatói és a két zombori népesség körében volt kedvelt. Egy sírból olykor több darab is előkerült, és legtöbbször a fejdísz tartozéka volt, akárcsak a két i o-i katymári padkakoporsós sír esetében . Bácsalmáson mindössze két sírban találtunk kaoricsigát, mindkettőt csüngőként használták . Érdekes, hogy a hódoltság peremvidékén levő két temetőben, Esztergom-Szentkirályon és Győr-Gabonavásártéren ismeretlen volt ez a divat, bár előbbi esetben ezt a feltárt sírok kis száma is indokolhatná. Talán ugyanezen okok miatt nem ismerünk kaorimellékletet Tekintve, hogy a kaoricsigák balkáni eredetű lakosságra utalnak, valószínűleg a padkakoporsó is e rác (mohamedán?) népek hagyománya. A kevés régészeti adat - néprajzi kutatások jelenlegi hiányában - a kérdést egyértelműen nem döntheti el. KOREK József 1994. 196. KOREK József 1994. 189-190. és V. tábla. GAÁL Attila 1982. 169-174. 38/1. és 39. sírok. Bár Mithay az összegzésnél a 168. gyermeksírban is pártát említ, a sír leírásánál még azt írja, hogy „...deréktájonpártaöv részeire találtunk. " MITHAY Sándor 1985. 1.90., 194. GAÁL Attila 1982. 169-171.; KOREK József 1994. 183.; - A katymári temető 64. sírjában hét, 68. sírjában három kaoricsiga volt. 14. sír. WICKER 1999. 27.; - 201. és 212. sírok Wicker Erika leletmentése 2001.
