Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Kürti László: Családnevek Lajosmizsén
421 geneológiája igen figyelemreméltó, nemcsak a foglalkozás miatt, hanem az eredeti származásuk miatt is. Az 1920-as születésű Szívós Jánosné (Juhász Margit) szerint édesapja, Juhász László (1874-1958), neve ellenére nem jászberényi, hanem nagykátai születésű volt. Neje, K. Kovács Mária (1880-1968), viszont mindkét szülője révén Jászberényből származott. A K. betű előnevet, mégpedig a Koskárt takarja. A család idősebb tagjai szerint a család valamikor kosárfonással foglalkozott. 19 Hasonlóan archaikusnak kell tartanunk a Sóbujtó nevet 1858-ból (Sóbujtó András) bár ezzel a névvel később nem találkozunk. Egy terület névállományát vizsgálva a családnevek és a helynevek kapcsolata is igen érdekes, de a kettő összekapcsolásának gyakorlata nem egyedülálló. Ami specifikusan a jász telepesekhez és a jászberényi tulajdonú puszták benépesítéséhez köthető, az a talán nem is annyira új keletű, helynév anyag. Helyi határrészekre utaló ragadványnevek közül sajátosak a benei, buckói, csődöri, Habos, Czethal, hegyesi, lajosi, mizsei, pusztai, és a talfáji. Ezek mindenképpen az itteni megtelepedés körülményeit, a helynevek fontosságát takarják. A lajosi melléknévvel már igen korán, a XV. században is találkozunk, amikor egy nagykőrösi birtoklevél szerint a birtok beiktatásakor megjelentek között szerepel egy „Layos-i János". 20 A helynevek közül Czethal, Talfáji (Talfáji), és a Csődöri Kecskemét azon részei, amelyek határosak Lajos, Mizse és Bene pusztákkal. Ezek a helynevek nyilvánvalóan a tulajdonos meghatározását is segítették a hely megnevezésével. A Habos név helynév és a családnév érdekes kapcsolata. A lajosmizsei Habos halom és Habos tó mindenképpen személynévhez köthető. A nagykőrösi Habos Gergely 1759-ben a lajosi Nyírjes erdőt árendálta Jászberény városától. 21 Lehetséges, hogy a máig ismeretes Habos-tó a Habos család valamelyik tulajdonosától kaphatta nevét. 22 Hasonló helynévadásnak lehetünk tanúi a XIX. század végén, amikor a nagykőrösi Boczkó család vesz földterületet a benei részen. Ezen a területen létezik egy domb, amely a XVIII és a XIX. század közepéig csak mint Kupicz-hegy, vagy Kupicz-domb létezett. A családról a terület a Boczkó, vagy Buckó nevet örökli (pl. az S. Kovács család, melynek ragadványneve a „buckói"). A Lajosi mellett kétségtelenül a legsajátosabb, és egyben a településtörténet szempontjából legfontosabb a Mizsei (vagy Mizsey) név, amely egy egyszerű helynévből ,,-i" képzővel származtatott név. Vagy fordítva: egy személynévből lett helynév, amely aztán személynévként él tovább. Etimológiailag a név mindenképpen személynévhez köthető és a történetírás, egyébként nem a legjobb bizonyítékokkal megerősített elmélete szerint, IV. (Kun) László király nádorához, a szaracén 19 Adatközlő Szívós Jánosné (Juhász Margit), 2002. május. 20 BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 311. 21 Jászberény Város Iratai, Protocollum, 1744-1758, No. 3, Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok. 22 Kimondottan érdekesnek tartom viszont, hogy a Nagykőrösön ismert történeti névállományban még véletlenül sem bukkan fel a Lajosi vagy a Mizsei név, mint ragadvány, vagy családnév. Lásd ERDÉLYI Erzsébet 1978.
