Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Kürti László: Családnevek Lajosmizsén
416 hogy egy olyan településről kapunk információt, amely a Kiskunság és a Jászsághoz egyaránt kapcsolódik és így mindkét régió történeti-néprajzi kutatásához szolgáltat fontos adatokat. Lajosmizse családnévanyagának elemzését nem a mai, hanem a középkori, majd a törökkori nevekkel érdemes kezdeni, bár, amint az a későbbiekben nyilvánvaló lesz, a középkori és a modernkori névanyag összevetése nem teljesen célravezető. A törökkor előtti családnevekből kevés maradt fenn, azok is többféle helyesírásban. Egy 1521-es határperből ismerjük a következő mizsei kunok neveit: Thorsa Benedek, Havas Antal, Kosa Péter és Pecze György. 3 Ebből a dokumentumból már azt is megtudjuk, hogy a helynevek jó része személynévből, a birtokos neveiből (Torzsáskút, Tót Benkő erdeje, Szemere erdeje) származott. 4 A Tót, Torzsa és Havas családok még a későbbi törökkori adóösszeírásokban is szerepelnek. A kora középkori nevek közül azonban kevés maradt fenn: így az ismert kun lakosok névsorát vizsgálva el kell fogadnunk azon állításokat miszerint a három szomszédos falu - Bene, Lajos, Mizse - népei a török hódítás következményeként elmenekültek és nem tértek vissza eredeti lakóhelyükre, annak ellenére, hogy erre utaló nyomok, halványan ugyan, de vannak. így az eredeti kun (vagy magyar?) lakosok nevének továbbélését nem igazán kutathatjuk. 5 Ami még fontos ebben a relációban, hogy a XVII. századtól kezdve ismert, főként jászberényi, kecskeméti és nagykőrösi nevekkel nem hozhatjuk összefüggésbe őket, és nem kereshetünk folytonosságot, családi, vagy rokoni kapcsolatokat. Ennek fő oka, hogy elenyésző adat áll rendelkezésünkre, arra nézve, hogy a három kis falu lakossága a két szomszédos mezővárosban keresett menedéket. Lajosmizse történelmét dióhéjban sem lehet összefoglalni anélkül, hogy néhány történeti-néprajzi közhelyet ne említsünk. Ilyenek például a valamikor Kunmizse és Lajosszállás késő feudalista múltbeli öröksége. A török adóösszeírásokból ismert családnevek forrástörténeti értékűek és érdemes itt - igaz csak a kuriózum kedvéért - felsorolni a törökkorból ismert és lejegyzett családneveket. Mizse falu az egri adóösszeírásban a következő családnevekkel szerepel 1577-79-ben: Balog, Balta, Bán, Benocz, Bethő, Foris, Havas, Hegedős, Jehe, Jencho, Kaknicho, Katona, Magyerka, Marta, Nagy, Ördögh, Réthi, Sándor, Szalay, Tosa. Káldy-Nagy Gyula a budai szandzsák jegyzékében a következő neveket találta Mizse faluban: Bakóc, Balta, Becse, Bence, Bíró, Csaba, Csákvári, Éliás, Havas, Ihász, Kajtár, Kaskonc, Katona, Kis, Kovács, Király, Magyarka, Okcsa, Ördög, Réce, Szabó, Szálai, Torzsa. Szintén ő közli a kihalófélben lévő szomszédos kis Bene falu lakosainak névsorát 1562-ből: Bárdos, Faragó, Király, Szabó, Torzsa, Tót. Majd Lásd Jászberényi T. város levéltárában lévő kiváltságlevelek és oklevelek gyűjteménye. Jászberény, nd. 10-13. 4 Ezt a dokumentumot, vagy ennek egy másolatát, használta Györffy István az Országos Levéltárban, lásd GYÖRFFY István é. n. 5 ILLYÉS Bálint 1992. 14.
