Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

400 hiszen több esetben egymás kölcsönös segítségére szorulhatnak, vigyáznak egymás árujára a másik távollétében, vagy kereskedőket közvetíthetnek. A piacra való beengedés és a hely elfoglalása után jön az áru lepakolása, általában csak mutatóba raknak le egy-két ládát a kocsi mellé mindegyik fajta áruból. Nagyon fontos ilyenkor a célszerű elrendezés és az esztétikum, mindenki kialakítja a maga elveit ezen a téren is. Mivel ekkora már jól besötétedik, a piacon lévő hatalmas neon lámpák biztosítják a kellő megvilágítást. Az én munkám is az áru le és felpakolása, őrzése volt, míg a gazda elment információkat szerezni, vásárolni, és a gazda „szóval tartása", hogy ne legyen olyan unalmas az éjszakázás, ha már aludni úgysem lehet. Miután mindenki lepakolta az árut, körútra, „piackutatásra" indulnak, kikérdezik egymást még egyszer, hogy ki mennyi árut hozott fel és mennyiért szeretné eladni. Ennek alapján alakítja ki mindenki a kezdő árait. Ekkora már előkerülnek a kocsi platóra a pokrócok, kispárnák, a földre a kis sámlik, mellé a számológépek, füzetek, írószerek, s rövidesen megindul a kereskedők első „rohama" is. 4. A kereskedés szereplői a, A kereskedők A kereskedők külön is megérdemelnének egy újabb tanulmányt. A fóliás adatközlőim szerint nagyon kevés emberből lesz úgy kereskedő, hogy „van egy kis pénze, fogja magát, kimegy a piacra és úgy dönt, hogy kereskedni fog. " A kereskedőséget legtöbben úgy veszik át a szüleiktől. A kiskereskedők esetében például örökölnek egy zöldséges boltot és kijárnak felvásárolni a piacra, hogy a boltjukat ellássák áruval. A nagykereskedők pedig viszonteladóként áruházláncokat, kiskereskedőket, vendéglőket, távolabbi piacokat látnak el áruval, export-import vállalkozásokat alapítanak. A fiatalok kereskedésbe való belenevelődése már igen korán megkezdődhet. Nem ritka látvány a kereskedő mellett hét-tíz éves gyereke, aki szüleit kísérgetve figyeli, tanulja üzleti tevékenységüket. A kereskedők nem szeretnek egyedül dolgozni. Kedvelik a családi vállalkozás formát. A férfi kereskedőknek fiaik, testvéreik, férfi rokonaik, a nőknek férjük vagy gyermekeik nyújtanak biztonságot és segítenek a teher megmozgatásában. A kereskedők munkáját segíti még a mobiltelefon, a számológép és egyre gyakrabban a számítógép is. Kényelmes ruhát és lábbelit viselnek, mivel akár tíz kilométert is megtehetnek egy piac alkalmával. A pénztárcáik pedig szembetünőek, hiszen mindig a helyszínen fizetnek készpénzzel. Mivel mind a fóliázás, mind a kereskedés apáról-fiúra öröklődhet, generációkon átívelő gazdasági kapcsolatok is létrejöhetnek a piacon. Csak gazdasági kapcsolatról lehet szó, mivel az üzletben nincs barátság, nincs érzelem. Vannak olyan kereskedők, akik a megbízható és állandó minőség érdekében állandó termelői körrel rendelkeznek. Vannak viszont olyan kereskedők is, akik igye-