Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson
394 ajánlatára. Bérüket minimális készpénz, rendszerint napi bér jelenti, de inkább élelem, szállás, egy-két darab ruha, pár liter rossz kannás bor, pálinka, hiszen józanul talán neki sem látnának a munkának. A gazda nem igen kínálgatja őket, csak otthagyja nekik szabad fogyasztásra, amit gondol. Mivel a fóliás gazdaságokat gyakran külterületre, tanyák mellé telepítik, így a gazda átengedheti nekik a lerobbant tanyaépületet, hogy legalább mindig elérhetőek legyenek. A gazdák gyakran juttatnak munkásaiknak egy-két darab használt ruhát, pokrócot is, hogy télen ne fagyjanak meg. így legalább a falu sem szólhatja meg őket, hogy rosszul bánnak a munkásaikkal. Ezeket a „szegénylegényeket" tartósan alkalmazni nem lehet, mert csak akkor szegődnek el, ha teljesen kifogytak a pénzből. Szerencsétlen emberi roncsok, sorstragédiák ezek. Komoly gond, hogy a szakképzettség hiányában feketén dolgozók miként jutnak majd megfelelő orvosi ellátáshoz, nyugdíjhoz, hiszen utánuk senki sem fizet adót, tb-járuiékot, nyugdíjalapot. Pár éve nagy port vert fel Kunszálláson az az eset, mikor egy ilyen munkás súlyosan megbetegedett és kórházba került. Családja és biztosítása nem lévén felmerült a kérdés, hogy ki állja majd a kezelési költségeit. Végül a közvélemény nyomására az őt foglalkoztató fóliás gazdának kellett a zsebébe nyúlnia, félve az esetleges feljelentésektől. d, A „vendégmunkások" A harmadik csoportba sorolhatóak, a külföldről érkező „vendégmunkások." Helyzetük, ha lehet még a „szegénylegényekénél" is mostohább. 68 Bár a nemrég területünkön még újdonságnak számító jelenség kezdi a letisztulás jeleit mutatni. A kecskeméti és kiskunfélegyházi állomásokon általános látványt nyújtanak a nagy táskákkal felszerelkezett munkás bandák, akik a falvakba indulnak felajánlkozni. A megszorító intézkedések és a gyakori hatósági razziák miatt egyre kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel. Egy kunszállási fóliás így beszélt erről: ^nélkül is annyit idegeskedik az ember, elbírja-e adni az árut, lesz-e fagy. Kinek hiányzik még az is, hogy azon aggodalmaskodjon ki látta, meg ki nem, hogy ki szedi a fóliájában a paradicsomot." Külföldi feketemunkást csak az tud alkalmazni, akinek gazdasági telephelye eldugott, tanyás területen áll, ahol nincs nagy autós és gyalogos forgalom. A rejtőzés magasiskoláját fejlesztették ki ezeken a helyeken. Libaólak, amelyekben sosem tartottak libákat, kiégett teherautók vagy buszok utastere átalakítva, ezek szolgálnak a munkások szállásául. Mivel a gazdák okultak a túlzott kizsákmányolásból fakadó bűnözés megjelenéséből, egységesítették az ellátást és a béreket. A munkások ezen a területen elsősorban erdélyi magyarok és moldvai csángók, de hallottam már románokról is. Fontos óvintézkedés, hogy hazai A témában íródott: PAPP Árpád 1999. 145-155. és HEGYELI Attila: é.n. 163-173.
