Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

381 gyakorlat segítette az embereket, mivel világosan látták, hogy földjeik egyes darab­jain más-más növények termeszthetöek sikerrel. Ebből következtettek az eltérő talaj adottságokra. Kis távolságokon belül is nagy eltérések mutatkoztak a talajok minőségét illetően. A hely megválasztásánál arra is ügyelni kellett, hogy szélvédett és kútásásra alkalmas hely legyen, ahova a villany is könnyen elvezethető. Fontos, hogy a fóliák embertől, állattól, kiküszöbölhető természeti tényezőktől védve legyenek. így gyakran már előzőleg, a fóliák állítása előtt sort kerítenek a terület körbekerítésére, fa léckerítésekkel, illetve leggyakrabban beton vagy fa kerítés­oszlopok közé kihúzott szögesdróttal. A szélárnyék biztosítása érdekében a kerítés mellé gyakran támasztanak szárkévéket, napraforgószárat, szőlővenyige- és rőzse­kötegeket, vagy bevonják régebbi, használt nejlon fóliákkal a kerítést, hogy meg­fogja a szelet. b, Víz, kút, villany Ha már adott a telken a villanyárammal és vízzel való ellátottság, következhet a fóliák felállítása. Néhányan még emlékeztek arra is, hogy volt idő, amikor saját maguk fogtak kútásásba, de a legtöbben inkább az újsághirdetésekből ismert csőkútkészítőkhöz fordulnak. A gazdák szerint 38-45 méter mélyen lehet már vizet találni, így egy csőkút készíttetésének költsége ennek függvényében 25-45 ezer fo­rint. A kúthoz legtöbbször vizesakna is tartozik, ahol a villanymotor, illetve szi­vattyú található. Az elektromos áram is elengedhetetlenül fontos tartozéka a fóliás telepeknek, hiszen ennek segítségével működnek a vízellátást biztosító szivattyúk, a világító berendezések és ahol vannak, a mozgatható energiaernyők is. A telepek külön vil­lanyórával rendelkeznek, hogy energiafogyasztásuk könnyebben számon tartható legyen. c, A fóliák felállítása Miután a helyet kiválasztották és körbekerítették, az egyik legfontosabb moz­zanat, hogy a terményeknek megfelelő fóliasátor típust tervezzenek, pontosan meghatározva hosszát, szélességét és belmagasságát. Madzagok, botok és a föld­mérésnél használatos árak segítségével kijelölik a fóliák kerületét. A fóliák tájolá­sára is ügyelnek. Régebben a kelet-nyugati tájolás volt elterjedt Kunszálláson és környékén. Mivel így a felkelő nap sugarai bevilágították a fóliát, és az gyorsabban felmelegedett. Ezáltal azonban aránytalanná vált a termelés, mert a szélső sorokban több fényt kapva, nagyobbra nőttek a növények. így az észak-déli tájolásra tértek át, de ez sem bizonyult tökéletesnek, mivel a déli, több napfényt kapó rész könnyebben kiszáradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom