Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
37 A TEMETŐ KORA ÉS ETNIKUMA A leletmentés kezdetén Zalotay Elemér csak szarmatakori temetőre számított, így az első néhány sír feltárásakor komoly fejtörést okoztak neki a szarmata korban ismeretlen „padkás" sírok és különleges kartartások. Lényegében csak az első hajtű előkerülésekor mondta ki határozottan, hogy a sírok nagyobb része jóval későbbi a szarmata temetőrésznél: „Biztos adathoz jutok a padkás sírok korát illetőleg aló. sírban talált 6 cm hosszú ezüst, gombosfejű tűben, mely a magyar renaissance indusztriájába tartozik, így e sírmező kora a Nagy Lajos - Mátyás, illetőleg a mohipusztai csatavesztés és mohácsi katasztrófa közötti három évszázad valamelyikében keletkezett. További adatokra van szükség, hogy közelebbi időponthoz juthassak. [...J nem vihető előbb a XIV. századnál, sőt a XV. századra teendő javakora. A magyar renaissance népe temetkezett itt, melynek településéről ezen a tájon semmiféle okleveles anyaggal nem rendelkezem." 55 Komáromy József 1953-ban - közelebbi kormeghatározás nélkül „magyar sírok"-keni határozta meg a nem szarmata temetkezéseket 56 . Két évvel később Zalotay ugyanúgy foglal állást, mint 1952. évi jelentésében: „Nem kétséges, hogy a bánya területén egy ritkás szarmatakori sírmező és lakótelep valamint az ezekre települt XIV—XV. századi magyar temető van. " 51 A leletmentés utolsó évében Kőhegyi Mihálynak ugyancsak egy hajtű segített a pontosabb datálásban. A 90. sír tűje „...hasonlít az 1958-ban feltárt Baja-Plébániatemplom egyik kriptájában talált tűhöz. Ezek szerint XVII. századi lenne a sírmező. " 58 Ugyanebben az évben egy bronzhuzalból hajlított szórvány ruhakapocspár kapcsán Kőhegyi megjegyezte: „Erősíti bennem azt a gyanút, hogy a sírok a XIV. századnál fiatalabbak" 59 , s úgy gondolta, hogy „...további leletekre lenne szükség ennek eldöntéséhez." 60 De további leletek nem kerültek elő. 1960. április 30-án Kőhegyi az alábbiakat írta ásatási naplójába: „A bánya a mai napon kitermelte a 80x2 m-es csíkot (t.i. a feltárás kutatóárkát - WE), és most a kisvasút átrakását kezdik meg. A szűkre szabott anyagi lehetőségek miatt a leletmentést befejezem. A sírokat azonban állandó veszély fenyegeti, és végleges megoldásnak csak egy hosszabb lélegzetű leletmentést látnék. " Erre azonban soha többé nem kerülhetett sor. ZALOTAY Elemér ásatási dokumentációja 1952. KJM RA 69.231 4-6. old. KOMÁROMY József ásatási dokumentációja, 1953. KJM RA 69.237 13. old. ZALOTAY Elemér ásatási dokumentációja 1955. KJM RA 69.232 4.old. KŐHEGYI Mihály ásatási dokumentációja 1960. KJM RA 99.830 3.old. KŐHEGYI Mihály ásatási dokumentációja 1960. KJM RA 99.830 4.old. KŐHEGYI Mihály ásatási dokumentációja 1960. KJM RA 99.830 3.old. KŐHEGYI Mihály ásatási dokumentációja 1960. KJM RA 99.830 4.old.
