Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson
374 jukkái. Évről évre igyekeztek fokozni a primőrtermelést, további kísérletezésekkel minél előrébb hozni az érési időt, földbérletekkel, házhelyfeltöréssel növelni a termőterületet. 50 A helybeli téesz rövid kísérletezés után belátta, hogy a nagytáblás rendszer nem alkalmas primőr, hanem csak konzervgyári zöldségtermesztésre. Az Áfész és Zöldért által kínált szerződések további lendületet adtak a termelésnek. A piaci és a felvásárlási ár közötti jelentős különbség sokakat önállósodásra és piackeresésre ösztönzött. A piackeresés az iparvárosokat, mint például Dunaújvárost, Tatabányát célozta meg. A leggyakoribb gazdálkodási, munkaszervezési stratégia volt ebben az időszakban, hogy míg a férj ipari munkásként, vagy téesztagként dolgozott, addig a feleség gyermeket nevelve, háztartásbeliként vállalta fel a gazdaságban a kertészkedéssel járó munkát, ami állandó jelenlétet kívánt. A munkák többségét a feleség végezte, míg a férj és a család többi tagja csak délutánonként, hétvégeken kapcsolódott be a munkába. A férfiak jelenléte a gazdaságban folyamatos újításokat, technikai modernizációt hozott (házi retekvetőgép, tőzegdaráló, permetező), amelyek jelentősen megkönnyítették a munkavégzést. Az öntözésben megjelentek a villanymotorok, szivattyúk, slagok, talaj művelésnél a kiskerti kapák, és egyre többen rendelkeztek autóval a szállításhoz. A téesz kezdetben gátolta, majd a szakképzést elősegítő és ösztönző magatartásával vitathatatlanul pozitív irányba befolyásolta a fóliázás fejlődését. A tagok számára biztosítva volt a különböző kertészeti iskolák elvégzése, vegyvédelmi, traktorista és egyéb tanfolyamokon való részvétel. Gyermekeik esetében pedig erőteljesen támogatták a mezőgazdasághoz kapcsolódó szakmák elvégzését. A fóliasátrak Kunszálláson az 1970-es években jelentek meg tömegesen. Az első fóliasátrat László Gábor építette fel 1975-ben, aki már az említett Veréb nevű kunszállási határrészről származik. Neve Kunszálláson ma is szinte egyet jelent a fóliázással. Sikerét elsősorban merészségének köszönhette, hiszen rögtön az elején bele mert vágni az egyik legigényesebb növény, a korai sárgadinnye termesztésébe. Emberfeletti munkával már május 17-én piacon volt a dinnye, megelőzve még a görögországi importot is. Magyarországon elsőként futott be vele, országos hírnévre szert téve. Hozzá hasonlóan ez az időszak sokak számára a vérre menő kísérletezések, drága tanulságok, nagy bukások időszaka volt. Nincs olyan termelő, aki ne emlékezett volna meg ebből az időszakból teljes fóliákat tönkretevő hó-, szél- és fagykárokról, a reménytelenséget hozó nagy veszteségekről. A fóliázás ebben az időszakban már nemcsak jövedelem kiegészítést, hanem gazdálkodási főprofilt jelentett. Az ügyesebb mesteremberek már saját maguknak is készítettek fémcsövekből összehegesztett fóliasátrakat, a jobb módúak dupla fóliákat állítottak. SCHNEIDER, Thomas 2000. 242-277. CSALOGH Zsolt 1980. 339-361.
