Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

365 2. A fóliás kertészkedés előzményei a térségben Magától értetődő, hogy egy ilyen magas fokú technikai tudásra, széleskörű gazdasági ismeretekre, kiemelkedően fejlett munkaszervező képességre építő gazdálkodási mód nem lehet minden előzmény nélküli.

19 Fel kell tenni tehát a kérdést, hogy milyen hatások nyomán alakulhatott ki.

20 Ez a kérdés szorosan kapcsolódik a kerti növénytermesztés és kertészkedés néprajzi módszerű bemutatásának szükségességéhez. Bár a kutatás során figyelmem elsősorban az árutermelő, korai zöldségtermesztésre összpontosul, nem hagyhatóak figyelmen kívül az önellátó kertészkedés különböző formái sem. Nehéz vállalkozás egy pár évtizedes múltra visszatekintő, néprajzi módszerekkel kevésbé kutatott gazdasági jelenség gyökereit keresni.

22 A konyhakerti és szántóföldi önellátó kertészkedéstől az iparszerű árutermelő kertészkedésen át vezet az út a fóliázás mind szélesebb körű megismeréséhez és megértéséhez. A XX. században Varga Gyula összegzése szerint a piaci igényekre figyelő, paraszti múltú zöldségtermesztés három felé • 23 ágazott: 1. A városok közelében a bolgárkertészek hatására létrejött intenzív, öntözéses, hajtatásos kertészeti kultúrák. 2. Félig extenzív, nagy mennyiségben termelő, export igényeket kielégítő kultúrák. 3. Paraszti gazdaságok „melléküzemágaként" működő kertészetek. 3. A zöldséges tanyák kialakulása „A kertkultúrás tanyarendszer három nagyobb településhez, Szegedhez, Kecskeméthez és Nagykőröshöz kötődve emelkedett országos hírűre. " A zöldségfélék termesztése a tanyák körüli veteményeskertekben már a tanyarendszer kialakulásával megkezdődött.

25 A kertészet kibontakozása mégis a XIX-XX. század fordulójára tehető, ami a felvevőpiacok növekedésének (lendületes városfejlődés), az utak, vasutak kiépülésének, a helyi konzervgyárak létesítésének, a lakosságszám növekedésének (nagyobb tömegű munkaerő és fogyasztás) volt köszönhető.

26 Nem szabad elhanyagolni a német- és bolgárkertészek által meghonosított új kertészeti 19 A holland pimőr zöldség-termesztés „hőskoráról" és az azt létrehozó körülményekről ír: den HARTOG, Adel. P. 1999. 1-25. A kézirathoz való hozzájutásomért hálás köszönettel tartozom Dr. Kisbán Eszternek, aki felhívta rá figyelmemet. 20 A fóliázás technikai fejlődésének, eszközellátottságának kutatója: FODOR Ferenc 1995. 247-298. 21 SZILÁGYI Miklós 2001. 462-463. 22 A témával érintőlegesen foglalkozott: BELLON Tibor 1988. 103-153. és BELLON Tibor 1995. 309-330. 23 VARGA Gyula 1974. 391-392. 24 FÜR Lajos 1983. 225. 25 A tanyarendszer kialakulásával foglalkozó munkák: BÁRTH János 1996.; és JUHÁSZ Antal 1989. 26 FÜR Lajos 1983. 226-228.