Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa

317 lyokba hét, 13-15 éves tanuló járt. ' Ehhez és más községekhez viszonyítva Bócsán az állami és az egyházi iskolaépítés igen megkésve indult, és az 1930-as években az egész határban csak az ötvenes években érte el azt a szintet, ahol a tanyás mezővárosok és szerencsésebb adottságú községek évtizedekkel azelőtt tartottak.

84 A tanyai tanítók a közösség megbecsült, tiszteletnek örvendő személyiségei voltak. Ahogy Gárdonyi Géza írta, „lámpások": gyermekeik nevelői, a műkedvelő színjátszás kezdeményezői, passzusírók, a hatóságokhoz írt kérvények fogalmazói. Nem maradtak adósaik: meghívták őket disznótorba, gyermekeik lakodalmába. V. I. tanítót 1944 októberében, amikor a front átvonult a határon, Fischerbócsán marasztalták, civil ruhába öltöztették és sorkosztosként tartották a tanyaiak. Karácsonyra M. Kiss Ferenc vitt neki egy kis hordó bort. „- Majd visszaadom a hordót; ha kiürül - köszönte meg a szívességet. - Nem úgy van az tanító úr! Amíg a mi tanítónk lesz, addig ez a hordó nem fogyhat ki" - válaszolta a gazdálkodó. Úgy is történt. 1949 nyarán, amikor Soltvadkertre költözött, vitte vissza az üres hordót. Bocsa közigazgatási önállósulásától a római katolikusok egyházi hovatartozása összetett képet mutat. A kalocsai érsekség 1906 októberében Tázláron (a község neve 1907-től Prónayfalva) önálló plébániát szervezett. Székhelye Beniczky Béla földbirtokos átépített kúriája lett, ahol október 15-től tartottak egyházi szertartásokat.

85 Bocsa ettől az időtől fogva Prónayfalva filiája, ám az a sajátos, hogy Kisbócsa és Zöldhalom a soltvadkerti római katolikus egyház filiája maradt.

86 Eszerint voltaképpen Nagybocsa került az új, prónayfalvai anyaegyházhoz, amely a három puszta közül a legnépesebb: 1911-ben 1110 katolikus lakosát tartották számon, míg Kisbócsának 229, Zöldhalomnak 418 katolikus híve volt. A leányegyházak hovatartozásának hátterét egyelőre nem ismerjük. Kisbócsa kétségkívül közelebb esett a vadkerti plébániához, mint a prónayfalva-felsőtelepihez, de a zöldhalmi iskolakápolna körülbelül egyenlő távol, nyolc-kilenc km-re volt mindkettőtől. Nagybócsán tehát a prónayfalvai, Kisbócsán és Zöldhalmon a vadkerti plébánosnak kellett ellátni az egyházi teendőket. Említettük, hogy a nagybócsai Fischer-major egyik épületét 1907-ben alakították kápolnává, Zöldhalom pusztán pedig 1908 körül építtetett az érseki hivatal iskolakápolnát. Kisbócsán, az emlékezet szerint, az 1920-as években épült a ma is meglévő kápolna. Schematismus ... Colocensis et Bacsiensis ad annum Christi 1865. Colocae, A kalocsai érsekmegye népiskoláinak és tanüggyel foglalkozó egyéneinek évkönyve. Évkönyv 1886. 23. A kecskeméti tanyai iskolákról: HORÁK Béla 2002. BÁRTH János 1975.; JUHÁSZ Antal 1989. HORÁK Béla 2002. JUHÁSZ Antal 1997. 53-54.; SZABADI Pál 1997. Schematismus ... 1911. Kalocsa, 46^47.