Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa
299 1895-ben Kisbócsa, Nagybócsa és Zöldhalom pusztában 20, 1912-ben a községgé vált Bocsa határában 33 száz holdon felüli birtokost tartottak számon: utóbbiak közül kilenc megtartotta korábbi földtulajdonát, 25 pedig új birtokos illetve földszerző volt. Föltűnő az új gazdálkodók nagy száma, ami főleg a Fischer- és Bagi-birtok parcellázásából és kiskunhalasi Farkas Imre földjeinek eladásából adódott. A soltvadkerti Font családból 1895-ben hárman, 1912-ben hatan voltak a nagygazdák között, a Gáspár családban viszont az öröklés folytán elaprózódtak az 1890-es évek gazdabirtokai: az öt 100 hold feletti gazdaságból 1912-re kettő maradt. A vadkerti származású módos sváb gazdák - a Fontok, Gáspárok, Eifert Pál, Katzenbach Péter, Lang Lajos - bócsai tanyáikon laktak, ám voltak korábbi lakóhelyükön élő nagygazdák: a csongrádi Greskovits Pál és Faragó Antal, a kecskeméti Szappanos Elek, a páhi Brada Pál, s kalocsai Kaszai István, a vadkerti Molnár József, Strassburger Manó és Telegdy Lajosné bilédi úri birtokos. Közülük többen intézőt fogadtak, vagy bérbe adták gazdaságukat. Az uradalmak eladása után Bocsa legnagyobb birtokosa több évtizeden át Szappanos Elek kecskeméti cívis. 1879-ben a 17., 1881-ben a 18. volt Kecskemét város legtöbb állami adót fizető viriliseinek névjegyzékén. Az 1892-ben vásárolt volt „nemesi birtok" túlnyomórésze a Sigray-Fiath dűlőben, 8 kat. hold a LipcseySigray dűlőben terült el és fele-fele részben írták a birtokos és felesége, Mester Julianna nevére. 62 A tekintélyes cívisbirtok XX. század eleji hasznosítása: szántó 358 kat. hold 748 négyszögöl rét 148 kat. hold 1016 négyszögöl legelő 324 kat. hold 1326 négyszögöl kert 2 kat. hold 236 négyszögöl erdő 552 kat. hold 1241 négyszögöl homok 30 kat. hold 715 négyszögöl nádas 4 kat. hold 1146 négyszögöl mocsár 338 kat. hold 684 négyszögöl major- és tanyahely 6 kat. hold 1106 négyszögöl összesen: 1767 kat. hold 218 négyszögöl A hatalmas rét- és legelőterület képezte az állattenyésztés - főleg marha-, lóés birkatartás alapját. 1895-ben Bocsa pusztán Szappanosnak olt legnagyobb állatállománya: 224 szarvasmarha, 64 ló, 162 sertés, 775 juh. A szántóként művelt föld a birtoknak mindössze 20 %-a (!), szőlőt nem termesztett, a kiterjedt homoki erdőt föltehetően még a Sigrayak telepíthették. Kimutatásunk azt is tükrözi, hogy a táj BKMÖL, IV. 1908. Kecskemét v. tan. ir. Bács-Kiskun Megyei Földhivatal, Bocsa 272. sz. telekkönyvi betét. A birtok területe egyezik az 1912. évi Gazdacímtárban feltüntetett területtel, de egyes művelési ágak területe eltér attól.
