Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa

293 lait szegényebb családoknak. „Sokat emlegette édesapám, hogy nem bánta meg. Mert akik ottmaradtak (Mélykúton), azok ma is szegények, itt meg a maguk gazdái voltak. Nem kellett napszámba menni, hanem ők fogadtak napszámost. " (Majer Antal) Majer Antal (1910) feleségének apai nagyszülei: Szűcs Ferenc és Papp Julianna szegedi földről származtak - „húsz hold buckájuk vót" -, anyai nagyszülei: Bánfi Ferenc és Szabó Mária pedig Tömörkényről: a Csongrád megyei Mindszent nagyközség pusztájáról települtek Bócsára. K. Nagy Ferenc (1910) apai nagyapja 1903 körül kb. száz holdat vásárolt és Jászszentlászlóról települt Fischerbócsára. Hét gyermeket nevelt föl és fiaira, lányaira 16-17 holdat örökített. Legidősebb fia 17 hold földön kezdte az önálló életet és ügyes gazdálkodással, elsősorban remonda csikók (katonalovak) nevelésével, marha- és sertéstenyésztéssel 100 holdra gyarapította birtokát. „Egy remonda árán négy-öt pallagi lovat lehetett venni" - emlékezik K. Nagy Ferenc. A gazdaság állatállománya az 1930-as években: 4 ló és csikaik, 6-10 szarvasmarha, 7-8 anyadisznó a szaporulatával kb. 100 birka és aprójószág. K. Nagy Ferenc 1932-ben iccésnek állt a fischerbócsai gazdakörbe. Két évig volt a jó forgalmú kocsma iccése, majd apja gazdaságában dolgozott és miután megnősült, 20 holdas örökségén meg felesége jussán gazdálkodott. Bácsai Erzsébet (1915) szülei újságból értesültek a Fischer-birtok eladásáról és a Csanád megyei Földeákról kerekedtek föl. Tíz holdat vásároltak, de „belebuktak" a gazdálkodásba. „Okfeketefődiek vótak, nem értettek a homokhon. Apám bekerült a kösségházára kézbesítőnek, anyám kiment a Szappanos-majorba baromfisnak. Ződhalomba " - emlékezik a lányuk. K. J.-né Kovács Mária (1920) anyai nagyszülei Mélykútról települtek Bócsára: anyámtól meg szegény nagyanyámtól hallottam, hogy ott földjük nem volt nekik. Nagyapám fuvaros volt, legtöbbet a kocsmában kötött ki... Hallották, hogy Fischert kiosztják. Eljöttek először szétnézni. Látták, hogy itt meg lehet élni ... Ott eladták a házukat, abból vettek itt két tized földet. Már volt rajta ház, abba költöztek. - Hány kocsival jöttek Bócsára? - Sok bútort nem hoztak. Eladtak ott mindent, itt vettek aztán. Kölcsönt vettek föl Halason, a takarékban, aztán törlesztették. ... Apám szülei meg Félegyházáról jöttek. Nagyapámnak 60 hold földje volt. О is fuvarozott. Odaállt este a kocsma elébe, a lovak hasig elásták magukat a kocsma előtt. A gyerökei, mikor csöpörödlek, nagyobbak voltak, ők hajtották haza a lovakat... " Miután a család a tönk szélére jutott, Szánkra költöztek, ahol a családfő 17 holdon kezdett gazdálkodni, miközben három fiát elszegődtette gazdákhoz szolgálni. 1910 táján a legényfiúk rábeszélték apjukat, hogy adják el a szanki földet és a nemrég parcellázott Fischer-birtokon vegyenek puszta földet. A félegyházi Kovács-család így került végül Bócsára. Mindkét család áttelepülését az a szándék határozta meg, hogy a családfő iszákossága miatt megpróbáljanak új életet kezdeni.