Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa
291 Margit, Agárdy János - Bagyinszky Éva, Valach Pál - Pecznyik Anna, Duchai Mátyás - Mikla Anna házaspár. A terebélyes Gáspár-család Valamint a Baumann- és a Krausz-család soltvadkerti származású, míg a Bagyinszky-, Valach-, Duchai-, Mikla-család tagjai valószínűleg inkább kiskőrösi szlovákok. 1880-tól a soltvadkerti evangélikusok esketési és halotti anyakönyveiben már különválasztották a születési és a lakóhely rovatát. Innen tudjuk, hogy a 62 évesen, 1883-ban elhunyt Gáspár Imre és a 42 évesen, 1881-ben meghalt Hellenbrand Mária - mindkettő bócsai lakos - már Bócsán született, míg házastáruk vadkerti volt. 55 Az esketettek anyakönyvében, 1880-1884 között Hachbold-, Hirsch-, Katzenbach-, Klein-, Pfundt-családok Vadkerten született, s Bocsa pusztán lakó sarjaira bukkanunk. Viszont a kiskőrösi evangélikus egyház temette el 1852-ben a Bocsa pusztán lakó Lábát Susannát, Kecskés János, Frolya János és Hasko Márton béresek kisgyermekeit, 1853-ban az ugyancsak bócsai Maglócki Ádám kertészt, Tóth Mihály gulyás és Kaszás András gyermekeit. Valószínű, hogy a nevezettek Kiskőrösön születtek, s onnan települtek Bocsa pusztára. 56 Több ismeretünk van az evangélikus egyház pontosabban vezetett XX. századi anyakönyveiből. 1951-1980 között a bócsai evangélikusok halotti anyakönyvébe 60 soltvadkerti, 10 kiskőrösi, 2-2 békéscsabai és páhi, l-l móricgáti szabadkai és szegedi születésű, nagykorú (!) bócsai lakost jegyeztek be. Soltvadkerti születésűek, a családnevek gyakoriságát zárójelben jelölöm: Gáspár (7), Font (4), Windecker (4), Lehoczky (3), Grilich (2), Horváth (2), Katzenbach (2), Szautek (2), Burda, Dukai, Endrődi, Hachbold, Hirsch, Holezimmer, Kohlmann, Kriszt, Megyesi, Meskó, Schrott, Solti, Szeifert, Szommer. A Vadkerten születettek több, mint egyharmada (22 fő) Kisbócsa pusztán lakott. Kiskőrösi születésűek a Haskó- és Meskó-család * • • 57 tagjai. 5. A PUSZTÁKRA TELEPÜLT CSALÁDOK ÉLETÚTJA, CSALÁDFÁK Balázs Ferenc (1910. Szeged-Felsőtanya) apai nagyapja Kömpöcön, 40 holdon gazdálkodott. Tizennégy gyermeke született. Három nős fia, közöttük visszaemlékezünk apja (B. Ferenc) Csöngőién, a szomszédos szegedi föld északi határában telepedett meg. Apjának előbb a majsai határszélen volt 25 holdas városi haszonbérlete, majd ettől megvált, és egy „elbukott" bérlő szintén csengelei földjét vette át. Tíz gyermeke született és hat neveledett föl. Ferenc fiát a szegedi felsőtanyák központjában keresztelték 1910-ben. A sokgyermekes család a csengelei kisbérleten szűkösen élt. Fél holdon dinnyét, pár száz négyszögölön téli káposztát termesztettek, amit a kisteleki és a szegedi piacon értékesítettek. Jobb megélhetést remélve Soltvadkerti ág. hitv. evangélikus egyház, Halottak anyakönyve 1818-1880. II. kötet. Uo. Halottak anyakönyve 1880-1899. III. kötet, Uo. Eskettek anyakönyve. 1880. október 26-1899. Ш. kötet. Kiskörös, Evangélikus lelkészi hivatal, ág. hitv. ev. egyház halotti anyakönyve 1852. évtől. Soltvadkert, Evangélikus Lelkészi Hivatal, Halottak anyakönyve 1951-1980.
