Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa
273 1545 személy volt." Ha figyelembe vesszük a lakosság természetes szaporulatát, látható, hogy a betelepülés 1890 és 1900 között volt számottevő. 1903-1904-ben Fischer Sámuel birtokát a kalocsai székhelyű Sárközi Takarékpénztár felparcellázta. Az eladás háttere egyelőre nem ismert, témánk szemszögéből azt tartjuk fontosnak, hogy a „Sárközi Takarék" aránylag olcsón és hosszú lejáratú kölcsönre adta el a birtokot. A História domus-ból tudott, hogy 40-50-60 koronáért lehetett egy hold földet venni, némelyek 100-120 koronáért vásárolták holdját, de akadtak, akik 200-250 koronát is megadtak érte. A föld eladása nyilvános árverésen történt, ahol a vevők egymásra licitáltak. Asztalos István (sz.: 1901) apja Szabadkán, anyja Mélykúton született és a századfordulón Mélykúton volt kis házuk. Miután hírül vették, hogy Bócsán olcsón lehet földet venni, szülei elmentek és 10 holdat vásároltak. Anyjának két testvére és anyai nagyanyja is vett 10-10 holdat, így a négy család 40 holdra települt át. „Gunyhót építettünk arra a tíz holdra. Kiástuk a partot, akkor szépen náddal befalazták, a tetejét is betapasztották, bepucolták (...) Egy helyiség volt csak. Nem sokáig laktunk abban, mert azon a nyáron hozzáfogtak válykot verni. Ősszel már építettünk egy kicsi házat, szoba, konyha meg istálló. Apámnak volt két lova, ment másnak is szántani, fuvarozni. így kezdték az életet. " Mélykútról költözött Bócsára a Konkoly, M. Kiss, Mayer, Meggyesi, Odrobina, Soós, Viszmeg család is. Akadt olyan mélykúti parasztember, aki 70 hold homokföldet vásárolt. A Fischer-majort nem bontották el, épületeit - 7 kat. hold földdel, benne több mint 2 hold szőlővel - Faragó József gazda és felesége, Lehóczki Julianna vásárolta meg 1904 őszén 5495 koronáért. 31 Majd 1905 decemberében eladták 12 ezer koronáért egy izsáki lakosnak és a major később többször gazdát cserélt. Épületeiből iskolát, illetőleg iskolakápolnát alakítottak ki, amely 1905-ben nyitotta meg kapuját; és utóbb, 1920 őszétől a kastély egyik épületében működött a bócsai római katolikus plébánia. Az 1900-as évek elején került sor a Bagi-birtok parcellázására. A csongrádi származású Bagi József az 1879-80. évi adófőkönyvek alapján 769 forint adóval 2. a legtöbb adót fizetők listáján, Bagi János 1887-ben 1309 ft évi adóval a 3., Bagi László pedig 1894-ben 8. a virilisták jegyzékén. 32 A visszaemlékezések szerint Tázlár pusztán is volt birtokuk. A birtokszerző Bagi Józsefet a legidősebbek 1989-ben és 1992-ben is „gatyás báró"-пак, „parasztbáró"-пак emlegették. „Azt mondták, hogy birkákat őrzött a buckák közt, aztán a kutyája kikaparta a pézös ládát a borovicska bokorbul. Azér' vót olyan gazdag. Ez a rész mind az övé 30 MSK Új sor. 42. 1912. 805. Fejtegetésünk alátámasztására megjegyezzük, hogy A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. V. kötet KSH Bp. és a Magyarország településeinek vallási adatai (1880— 1949) с kötet Bocsa népességekről a következőket jelöli meg: 1890:932, 1900:1246 fő. 31 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal, Bocsa 604. sz. telekkönyvi betét. 32 BKMÖL, Tázlár község közgyűlési jkv. Lásd 20. jegyzet.
