Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Juhász Antal: Bócsa

CUMANIA 18., KECSKEMET, 2002 261 JUHÁSZ ANTAL BOCSA Bocsa a Duna-Tisza közi Homokhátság egyik legnagyobb határú községe. Északon Orgovánnyal, nyugaton Kaskantyúval, dél-délnyugat felől Soltvadkerttel és Tázlárral, keleten Bugac és Szánk községgel határos. A népes puszta viszonylag későn, 1907-ben vált önálló igazgatású településsé. Községgé szervezését a felettes hatóságok anélkül engedélyezték, hogy falusi településmagja lett volna. Jellegzetes pusztai falu volt, mint a Nagyalföld több más egykorú települése. Beszédesek az 1910. évi népszámlálás adatai: 23 329 katasztrális hold kiterjedésű határában, 550 házban 3042 lakos élt, amihez a Magyar Királyi Statisztikai Igazgatóság ezt a megjegyzést fűzte: „Bocsa külterületi telepei Kisbócsa 536, Nagybócsa 2090, Zöldhalom 416 lakossal. Az egész község a felsorolt lakott helyekből áll."

1 E pusztai falu településtörténete és népi műveltsége mindeddig nem keltette föl a kutatók érdeklődését, a vármegye-monográfiák futó áttekintésein kívül

2 csupán Erdei Ferenc adott az 1930-as években rövid, de igen találó jellemzést Bócsáról a Duna-Tisza köze népét leíró szociográfiájában." Célunk a község határára kiterjedő puszták betelepülésének, a népesség származásának és a falu kialakulásának földerítése. Igyekszünk megrajzolni a pusztákon megtelepedő tanyák XX. század eleji társadalmát is. Míg a „történelmi" Bocsa sokféle forrásból megismerhető települését és népességét a kietlen puszták korától egészen a közelmúltig; addig a helyi társadalmat, az elérhető írott források és a visszaemlékezések alapján, az 1895 és 1938 közötti időmetszetben tárgyaljuk. 1. A PUSZTÁK NEVE, BIRTOKOSAI ÉS LAKÓI A XV-XIX. SZÁZADBAN A település neve kun személynévből eredt: a gazdag jelentésű Boj személynév -ca képzős származéka. A középkori Bócsa-szállása Halasszékhez tartozott és a XV. századi oklevelek Boychazallas, Boychazallasa névalakban említik.

4 A török hódoltság elején a budai szandzsákban a kecskeméti nahijé-hez tartozott és jövedelme, becslés szerint, 1559-ben 100 akcse volt.

5 Az 1570. és 1578. évi török defter Zádori Bertalan és Zádori Miklós halasi birtokosok, az utóbbi még Zádori 1 A magyar korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. Bp. 1912. MSK Új sor. 42. 556. 2 GALGÓCZY Károly 1877.; BOROVSZKY Samu 1910. 40.; F. SZABÓ Géza (szerk.) é. n. 256-257. 3 ERDEI Ferenc é. n. (1937.). Falvak a pusztában с fejezet: 154-160. 4 KISS Lajos 1988. 221.; HATHÁZI Gábor 2000. 241. Az okleveles források 1436., 1451., 1469., 1475. évből származnak. 5 KÁLDY-NAGY Gyula 1977. 202.