Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Bánkiné Molnár Erzsébet: A redimált föld sajátosságai Kunszentmiklóson

214 jegyzőkönyvét a vonatkozó nádori rendelkezést tíz évvel megelőzve 1807-től ve­zették. 16 A nádori rendelkezésig a legtöbb településen a tanács előtt bonyolított adásvételi akciókat a protocollum politicum tartalmazza. A nádori rendelkezés olyan már működő gyakorlatot kodifikált, ami népi jogszokásból eredt és a jászkun önkormányzatiságban kristályosodott ki. Nem tekinthetjük ezt kivételnek a jászkun jogtörténetben, hiszen az 1799-ben kiadott jászkun statútumról ugyanezt állapíthat­juk meg. Az 1799. évi hatodik statútum szól a vevésről és adásról. A korábbi rendelke­zésekhez viszonyítva jelentőségét növeli, hogy jogszabályban rögzíti a már koráb­ban is gyakorolt elővételi jogokat, s a földtulajdon védelme mellett az önkor­mányzatiságot is megerősíti. A szomszédsági valamint a rokonsági elővételi jog a következő a gyakorlatból átemelt kitételekkel bővült: „Midőn tehát valamely fun­dust irredemptus lakosnak adnának el, azt kell megtartani, hogy ha azt redemptus akarja megvenni, elsősége légyen az irredemptus felett és az irredemptus is elébb megvehesse, mint az inquilinus. Ha továbbá több redemptusok akarnák azon fun­dust megvenni, és sem szomszéd, sem más elsőségű lakos nem jelentené magát, vagy pedig redemptus vevők nem találkozván, több első rendű irredemptusok je­lentenék magokat, a Helybéli Tanáts ítéletében fog állani, hogy a legjobb szolgá­latú és legérdemesebbnek ítéllye a megvételben való elsőséget." Számtalan peres­kedés keletkezett abból, hogy bizonyos idő elteltével esetleg az eladó örököse megpróbálta visszaszerezni az ősi földet, mondván az eladás nem örökösen történt. Talán a hosszadalmas bizonyítási eljárások elkerülésére pontosította a nádori statú­tum, hogy „azok az adások pedig, mellyek nem a Tanáts előtt lesznek, ugy tartas­sanak, mint ideig valók, ki vévén az olyan örökös eladásokat, mellyek rendkívül való szükségben történnek, mert az olyan örök fassiók, bár különös falak között készültek is, magok erejekben fognak maradni." Az adásvétel alaki követelményeit szintén megszabta a nádor. Ha összevetjük az 175l-es királyi regulatio 13. pontját és az 1799-ben kiadott nádori szabályzat hatodik statútumát megállapíthatjuk, hogy a kettő összhangban állott, és harmonizált a szokásjoggal. A nádori statútum általam kiemelt sorai a gya­korlatban már érvényesített redemptusi érdekvédelem alátámasztását erősítették meg. A redempció nyomán polarizálódott a jászkun társadalom. A XVIII. század végére a földtulajdonos és földnélküli rétegek redempciókor még egyensúlyban lévő aránya megváltozott. A redemptus réteg kisebbségbe került. Mivel a politikai hatalom a redemptusok kezében összpontosult, az önkormányzati igazgatáson keresztül a redemptus érdekek motiválták a helyi autonómia érvényesítését. 16 1816. dec. 8-i 1400. sz. nádori rendelet mondta ki, hogy a solemnis actusok jegyzőkönyve külön e célra tartott tanácsülésben készüljön. 17 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1991. 119. 18 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995.

Next

/
Oldalképek
Tartalom