Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Bánkiné Molnár Erzsébet: A redimált föld sajátosságai Kunszentmiklóson

212 FÖLDFORGALOM A tulajdon megszületése természetszerűen vonta maga után mindazoknak a törvényszerűségeknek az életre kelését, amelyek a tulajdon lényegéből eredtek. A legelső adásvételek a tulajdonszerzéssel egyidejűek, hiszen a szanki járandóságot sokan már a redempciókor eladták. A helyi közösség számon tartotta az 1750 előtti tulajdon átruházásokat, de később jogi elismerést csak azok kaptak, amelyeket az 175l-es rendtartás szerint (utólag) dokumentáltak. A 24 pontos rendtartás 13. articulusában olvashatjuk: „A jó rend hozza magával, hogy házaknak és más telkeknek eladásai, azon helységnek, ahol a telek föld fekszik, Magistratusa Tanátsa előtt légyenek, és az által jegyző könyvbe Írattassanak, s rólla Bizonyság Levél adattasson ki." A tulajdonlás megszilárdulását elősegítette, hogy a királynő által kiadott és országgyűlési jóváhagyást elnyert 175l-es rendtartást megelőzően is szabályozták a tulajdonosváltozás módját. A települések jegyzőkönyveiből az 175l-es rendtartásban előírtakhoz hasonló eljárás olvasható ki. 1753. április 15-én a nádor ismételten elrendelte, „hogy minden helységnek protocolluma és Líber Fundus az az melyben ilyetén el adattatások, nem különben minden más féle dolgok, Privatumok és Publicumok s lakosok adóssági ebben impratocolláltassanak".

12 Az annyira óhajtott szabad földtulajdon egyik ismérve a földforgalmazás szabad voltában rejlik. Az adásvételek nyomon követése a rendelkezések szerint vezetett Líber Fundik és a protocollált adásvételi akciók megmaradt dokumentumai alapján lehetséges. Mindenekelőtt nagy segítséget ad Kunszentmiklós földforgalmának elemzéséhez az 1814-ben bekövetkezett tagosítás miatt elkészült új Líber Fundi. „A Kun Szent Miklósi magános Lakosok mindenféle osztálybeli Föld Birtokainak a Fundi Liber után való ujjabbi ki munkálása." A dedukciós Líber Fundi 432 egyéni birtokost tart nyilván. A 433-dik, utolsónak bejegyzett birtokos, Kunszentmiklós városa. A birtokosok sorszáma mutatja, hogy jelentős a gyarapodás. Előző Líber Fundinkban még 191 eredeti redimáló volt. A valamilyen úton-módon földet szerzettekkel együtt összesen 247 tulajdoni lapot írtak bele, tehát 186 földtulajdonossal gyarapodott a redemptus földet birtokolok száma. A redemptus birtokok számbeli növekedése különböző okból történhetett. Mi most csupán az adásvétellel megszerzett földtulajdonra összpontosítunk. Az 1814-ben készített dedukciós földkönyvben az éppen birtokolt föld tulajdonjogát visszavezetik annak első tulajdonosáig. Ezáltal egyénenként követhető a földforgalom mikéntje. Megállapítottam, hogy a 432 egyéni birtokos közül 24-nek 11 Királyi regulatio 1751. In: ÖRSI Júlia 1995. 17-26. 12 BKML. Kunszentmiklós városkönyv 3. kötet 172. 13 BKML. Kunszentmiklós lt. V.301. g. 6/1814.