Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
História - Molnár Antal: A török kori Kecskemét ferences krónikása: Bláhó Vince (1725–1785)
189 mot, és továbbra is kizárólagos joggal rendelkeztek az alamizsnagyűjtésre. A határozat végrehajtását ferences részről a rend vezetése Blahóra bízta, aki 1772. november 15-én adta át a plébániát az első világi plébánosnak, Erdélyi József volt kiskunfélegyházi parókusnak. 91 Az átadás alkalmából Blahó ünnepi beszéddel búcsúzott a ferencesek nevében Kecskemét katolikusaitól, amelyben felidézte a barátok kecskeméti megtelepedésének és török kori működésének történetét. 92 A török kori ferences jelenlét bemutatása a ferencesek látványos lelkipásztori térvesztése idején nemcsak a rend sérült öntudatának ápolását szolgálta, hanem a katolikus közvéleményben is tudatosította a barátok érdemeit. Az alföldi missziós eszme továbbélése, illetve a történetírás és a prédikáció kölcsönhatása a legmarkánsabban Telek József szegedi háztörténetében és prédikációiban, illetve Blahó Vince fent említett kecskeméti búcsúbeszédében érhető tetten. Telek krónikája a szegedi ferencesek török kori működésének első tudományos igényű megfogalmazása, amely a kolostori levéltár és a szájhagyomány alapján foglalja össze a ferencesek munkáját és szenvedéseit a török világban, és igen világosan mutat rá tevékenységük egyházi és nemzeti jelentőségére. A város és tágabb vonzáskörzetének katolikus jellege ugyanis egyértelműen a ferencesek hatására maradt fenn, amelynek bizonyítékaként a szegedi munkájuk mellett a környékbeli 14 plébánia ellátását hozza fel a szerző. A kolostornak emellett a magyar egyházi és világi intézményrendszer hódoltsági jelenléte szempontjából is döntő jelentősége volt: az 1640-es évektől kezdve a szegedi gvárdiánokat nevezték ki a csanádi püspökök hódoltsági helynökeikké, biztosítva ezzel a magyar hierarchia joghatóságát az egyházmegye Maroson inneni területein. A ferencesség Szeged magyar identitásának megőrzésében is fontos szerepet játszott: a város és a környező falvak magyarságának vallási és kulturális igényeit a ferencesek elégítették ki, megtartva őket így a magyar kultúra vérkeringésében. A több éves történeti kutatás eredményei meglepő gyorsasággal és teljességgel találtak utat Telek prédikációiba. Híres máriás beszédgyűjteményében, a Tizenkét csillagú korona második kötetében található nyolc, a Havi Boldogasszony tiszteletére Szegeden elmondott prédikáció központi témájává a város, a ferencesek és Mária kapcsolata, ennek török kori vonatkozásai váltak. Telek gondolatvilágában a Regnum Marianum katolikus patriotizmusa egy nagyon erős szegedi lokálpatrióta és franciskánus színnel ötvöződik: az országot védő Mária különös kegyelmével Összefoglalóan: CHOBOT Ferenc I. 1915. 293-294., SZABÓ Attila 1992. 39-41. A MFL-ban a kecskeméti rendház levéltára számos dokumentumot (levelet, feljegyzést, rendeletet, tanúvallatási jegyzőkönyvet stb.) őrzött meg a plébánia körüli vitákról a ferencesek, a város és a váci egyházmegye között az 1741-1772 közötti időszakból. Emellett Kosa Benedek (1771) és Papp Primus kecskeméti házfőnök (1771-1773) levelei tájékoztatnak az átadás körülményeiről: MFL Szalvatoriánus rendtartomány iratai, 19. doboz: Blahó Vincéhez írott levelek. BLAHÓ Vince 1775., BLAHÓ Vince 1991. HD Szeged pag. 41-63. A szegedi ferencesek és a magyar egyházi intézményrendszer török kori kapcsolatrendszerét készülő nagyobb tanulmányomban ismertetem.
