Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Molnár Antal: A török kori Kecskemét ferences krónikása: Bláhó Vince (1725–1785)

181 adatokat. Wagner Károly egyetemi könyvtárőr számára bizonyos kassai doku­mentumok másolatainak megszerzésében fáradozott. Cserébe emez néhány közép­kori kolostor lokalizálásában segédkezett, de Pécsváradi Gábor jeruzsálemi útleírá­sát már nem tudta megszerezni az egyetem könyvtárából, mivel Lakits György könyvtáros a művet ritkaságára való tekintettel nem adta ki. 56 Szentgáli Ágoston pesti pálos perjeltől Benger Miklós pálos rendtörténetének második kötetéhez pró­bált hozzájutni - hiába. Batthyány Ignác egri kanonok, későbbi erdélyi püspök a kilátásba helyezett két kisebb értekezésért és római levéltári adatokért cserébe a Koháry-család történetéről információkat és Blahó oklevélgyűjteményéből a kan­со cellárokra vonatkozó adatokat kérte. Blahó érdeklődésének fókuszában ugyan rendjének múltja állt, de ezen kívül számos egyéb történeti probléma érdekelte, amelyek olykor csak igen távolról kap­csolódtak a ferencesek históriájához. Erre példa a Bátori László pálos szerzetesnek tulajdonított magyar Biblia-fordítás kézirata utáni nyomozás is. 1773-ban először Mikházán próbálta felkutattatni a Biblia-fordító Káldy György kéziratait, amelyek között Bátori hagyatékát sejtette. 59 Ezt követően 1774-ben a pesti pálos perjeltől kért tájékoztatást a fordítás kéziratának hollétéről. A perjel nevében Kollarics Joakim rendi prokurátor válaszolt, aki az öreg atyák elbeszéléséből szintén úgy tudta, hogy a kéziratot 1626 előtt átadták Káldy Györgynek és jezsuita munkatár­sainak, így az most valamelyik exjezsuita levéltárban lappanghat. Ezt a feltételezést szerinte igazolni látszott az a tény, hogy Káldy a magyar Biblia-fordításából hálája jeleként valamennyi akkori pálos kolostornak küldött dedikált tiszteletpéldányt. 60 Hagyatékéban a legtöbb levél természetesen rendtársai tollából maradt fenn, leginkább rendi kormányzati ügyekkel kapcsolatban. A szalvatoriánus rendtarto­mány tagjai közül tudós kérdésekről a már említett történetírókkal: Nagy Andrással és Telek Józseffel levelezett. Nagy Gyöngyösön rendezte a könyvtárt és a kataló­gusát is elkészítette, ezt kihasználva Blahó ferences írók, különösen Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát munkái felől kért felvilágosítást. 61 Telekkel Marchiai Jakab szegedi szereplését illetően volt vitája, akit a neves szónok lokálpatrióta érzelmek­től fűtve szegedi gvárdiánnak akart megtenni. 62 Kiemelkedően sok darabot találunk az erdélyi ferencesektől, akikkel főleg a stefanita rendtartomány meglátogatásakor Koppi Károly Blahónak, Kolozsvár, Hajós Gáspár Blahónak, Újszentanna, 1780. szeptember 17. Wagner Károly Blahónak, Buda, 1778. április 10. Szentgáli Ágoston Blahónak, Pest, 1782. február 9. Batthyány Ignác Blahónak, Eger, 1769. október 18. A kutatás teljes eredménytelenségéről számolt be Csergő Lőrinc OFM Blahónak, Mikháza, 1774. január 22. Kollarics Joakim Blahónak, Pest, 1774. június 16. Nagy András Blahónak, Gyöngyös, 1761. június 6., augusztus 14., 1762. augusztus 10. MFL Szalvatoriánus rendtartomány iratai, 19. doboz: Blahó Vincéhez írott levelek. Telek József Blahónak, Kecskemét, 1763. január 10. MFL Szalvatoriánus rendtartomány iratai, 19. doboz: Blahó Vincéhez írott levelek. Ez a gyűjtemény ezen kívül Bedé Józseftől, Berkai Dánieltől, Somodi Kele­mentől, Kosa Benedektől, Kosa Jenőtől és Papp Primustól tartalmaz történeti tárgyú leveleket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom