Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

História - Molnár Antal: A török kori Kecskemét ferences krónikása: Bláhó Vince (1725–1785)

179 Rövid életrajzában történetíró utóda aszkétikus és tevékeny életmódjának hangsúlyozása mellett külön kiemelte: a történeti kutatást, a régi iratok böngészését és a tudós barátokkal való érintkezést valódi gyönyörűségnek tartotta, erényei miatt nemcsak rendtársai, hanem a kívülállók, különösen az exjezsuiták is nagyon szerették.

47 Blahó tudósi egyéniségét és teljesítményét csak kéziratban maradt életműve és levelezése egészének összegyűjtése és feldolgozása után tudjuk a maga teljességében megrajzolni és értékelni. A feladat elvégzése a ferences levéltári anyag folyamatban levő rendezési munkálatainak befejezése után válik majd lehetővé. Addig csupán az 1998-ban, a gyöngyösi kolostor felújítása során egy elfalazott feljáró mögül váratlanul előkerült levéltári dokumentumok között található, mintegy 150 darabból álló levelezését, egyéb közgyűjteményekben őrzött leveleit, illetve kisebb írásai mellett kéziratos rendtörténetét és a nyomtatásban megjelent kecskeméti prédikációját felhasználva alkothatunk képet munkamódszeréről, érdeklődésének súlypontjairól és tudósi kapcsolatrendszeréről. Ez alapján viszont talán nem megalapozatlanul állítjuk, hogy ferences méltatójának fentebb idézett megállapításai minden szempontból pontosan jellemezték Blahó tudományos elkötelezettségét és a XVIII. század második felének respublica litte rangjában elfoglalt megbecsült helyét. Levelezésének jelenleg hozzáférhető darabjaiból mindenekelőtt egy igen kiterjedt, felekezeti szempontokat immár alig érvényesítő tudományos korrespondancia kontúrjai rajzolódnak ki. Partnerei között megtaláljuk a kor legkiemelkedőbb történészeit éppúgy, mint az egyes szerzetesrendek történelem iránt érdeklődő tagjait, vagy a magyarországi ferences rendtartományok elöljáróit és krónikásait. Blahó és tudós kortársai a legtöbbször történeti források, adatok és könyvek megszerzése érdekében ragadtak tollat. A XVIII. század második felének bontakozó tudományos közélete konferenciák és szaksajtó híján levelezve érintkezett egymással, a levélváltás egyúttal a korszaknak a mai utódoknál nehezebben mozduló historikusai számára a levéltári és könyvtári adatgyűjtés egyik legfontosabb eszköze volt. Széles történetírói érdeklődésről és interkonfesszionális szakmai kapcsolatrendszeréről tanúskodnak a kor tudós társadalmának kiemelkedő képviselőivel váltott levelei. 1764-ben Sátoraljaújhelyre és Sárospatakra tett kirándulást, ez utóbbi helyen főleg ifj. Csécsi János egykori professzorral került jó kapcsolatba, akitől „Chronologi Provinciáé calamum adeptus, veterum monumenta revolvere, antiqua documenta excutere, chartis consignare, posteritati propagare, cum nobilissimis regni chronologis conferre pro deliciis habuit. ... Hae et aliae virtutes Vincentium ad septemviratum definitorii et alios honoris gradus bis promoverunt, et non modo suis e meliori limo formatis, verum et extraneis, praesertim celebrioribus abolitae Societatis viris charum et amabilem fecerunt, nomenque ejus immortali laude illustrarunt." BLAHÓ, Vincentius VEREBÉLYI, Ambrosius: Annales II. 607. Ezek a Blahóhoz írott levelek jelenleg a MFL-ban külön dobozban találhatók (MFL Blahó Vince levelezése). Az alábbiakban erre az anyagra csak a levélíró és a címzett, illetve a dátum megadásával hivatkozom. Emellett 51 darab hozzá írott levél található a MFL-ben, a szalvatoriánus rendtartomány iratainak 19. dobozában.