Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Bálint Marianna–Bató Szilvia: Kelebia régészeti topográfiája és településtörténete I.

128 középső bronzkorba történő sorolása felől. A rajzos táblák elkészítéséért Márk Lászlónak tartozunk köszönettel. A Kelebia területén folytatott terepbejárások során a középső neolitikumtól a késő középkorig gyűjtöttünk leleteket. A terepbejárás igazi nagy eredménye, hogy a térképezett lelőhelyek alapján megállapítható, hogy a Duna-Tisza közének déli részén nem igazolhatóak azok a feltételezések, amelyek szerint hosszú korszak­okon keresztül lakatlan volt a terület, a természetföldrajzi környezet miatt. Azt, hogy a Körös-ér mennyiben befolyásolta a településhálózat kialakulását, a kör­nyező településeken folytatott terepbejárásokkal és a felszíni terepmunka más módszereivel (légi fényképezés), és a korabeli természetföldrajzi viszonyok inter­diszciplináris kutatásával lehet vizsgálni. A Duna-Tisza közéről kialakult toposzoknak ellentmondó lelőhelysűrűség az egykori természeti viszonyokra, a terület jelenlegitől különböző vízellátottsági adottságaira vezethető vissza. Az általunk vizsgált terület a Duna-Tisza közén be­lül speciálisnak mondható, mivel egy egykori élővízfolyás, a Körös-ér szeli át. A térképezett lelőhelyek sűrűsége, térbeli eloszlása és korszakok közötti megosz­lása felveti a Duna-Tisza közének települési és népesedési viszonyairól eddig a tudományos köztudatban élő kép átértékelését. A Kelebia településtörténetét a térképezett régészeti lelőhelyek alapján fel­dolgozó következő munkánkban megpróbálunk a fenti problémákra magyarázatot adni. 5 KELEBIA TEREPEN TÉRKÉPEZETT LELŐHELYEI 1. lelőhely (tlsz.: 807-114) A lelőhely a község ÉNy-i határában, a Kolbász-soron a Körös-ér K-i partján, a Vasútföld 56. sz. tanyától 180 m-re É-ra, a Körös-ér partját kísérő hosszan el­nyúló dombháton, kiterjedése: 20x50 m. Leletanyag: Óskor általában (1): sárga-fekete színű, homokkal soványított, kézzel formált oldaltöredék. Arpád-kor (5): vöröses-fekete színű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongon készült oldaltöredékek; valamint egy T átmetszeti! cserépüst peremtöredéke. 2. lelőhely (tlsz.: 807-114) A lelőhely a község ÉNy-i határában a Kolbász-soron, a Vasútföld 56. és 57. sz. tanyák közötti területen, a Körös-ér K-i partját kísérő magasabb dombháton Ezúton szeretnék köszönetet mondani Jankovich B. Dénesnek a lektori véleményében megfogalmazott tanácsaiért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom