Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Wicker Erika: Muzulmán elemek a hódoltság kori rácok temetkezési szokásaiban

113 37. sírban ugyanis nem téglán, hanem agyagpárnán nyugodott az elhunyt feje. A temető feldolgozásakor még úgy véltük, az a megfigyelés, miszerint „...a fej alatt sárga agyagból párnát hagytak", félreértelmezés, s az agyag inkább a padkakoporsó koponya felőli végét jelzi. Az azóta tudomásunkra jutott adat szerint azonban hasonló temetkezési szokást az iszlám vallási területen is ismernek: „A gödröt előre megásták, 1,63 cm mély volt, és kelet felé irányult, hogy az elhunyt arca Mekka felé nézzen. A testet a puszta földre fektették, egy agyagtéglát tettek a feje alá...".

m Az egybeesés bizonnyal nem véletlen, s elképzelhető, hogy akár a bácsalmási temető 2002. évi feltárásakor is találkozunk hasonló jelenséggel.

104 * Rövid összegzésünket azzal kezdtük, hogy a Magyarországra költöző rác lakosság egy részének mohamedán voltára Szabó János György akkor hívta fel a figyelmet, amikor a keleti kereszténység egyik jellegzetességével, az alkarok helyzetével foglalkozott. Annyi bizonyos, hogy a hasonló korú és etnikumú/vallású temetőinkre általánosan is jellemző az alkarok elhelyezésének igen változatos módja, akár koporsós, akár anélküli temetkezéseket vizsgálunk. A muzulmán halottaknak temetésük előkészületekor „ ...legelsőként turbánnal csavarják be a fejét, lábait szorosan egymás mellé húzzák, kezeit a törzse mellé vagy keresztben a mellére teszik."

105 A padka- vagy padmalykoporsós rác sírok egy része megfelel ugyan ennek a követelménynek, a kartartások azonban ennél lényegesen sokszínűbbek voltak, s teljesen azonosak a pravoszláv vallás elterjedési területén megfigyelt szokásokkal.

106 A dombóvári temetőben is tapasztalt ellentmondást Szabó János Győző az alábbi megállapítással véli feloldhatónak: „A szóban forgó népesség olyan területről érkezett, ahol a kereszténység akkor már 1200 éves volt, s az iszlám alig 100 éve kezdett terjeszkedni. Másrészt olyan perifériális vidékről van szó, ahol a IX-XII. századokra jellemző változatos kéztartások vitathatatlanul tovább éltek. Elmaradt, szektás keleti kereszténység újdonsült mohamedánsággal átformálva ilyen rituális képet eredményezhet. "

107 A hódoltság kori rácok temetkezési szokásainak a több generáción át használt bácsalmási temetőben is megfigyelt WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 19., 44. MAZAHÉRI, Aly 1989. 70. Agyagpárnát a BÁCSALMÁSI temető 2002. évi feltárásakor ugyan nem figyeltünk meg, de igen gyakran tapasztaltuk, hogy a padkakoporsó alja a koponya alatt magasabban feküdt, mint a váz közepe táján. Talán ez a kiképzés jelezte a párnát. Wicker Erika ásatása, 2002. A feltárás a kézirat zárása után kezdődött. BARTHA Júlia 1996. 23. Szerbia területéről pl.: LAMIC-VALOV1C, Nedeljka 1988.; MARJANOVIC-VUJOVIC, Gordana 1980-81.; TOM1C, Mirjana - SPASIC, Dragana 1998.; VALOVIC, Slobodan 1988.; Bulgária területéről például: BOBCEVA, Ljubka 1978.; BOBCEVA, Ljubka 1984.; BOTOV, Kiril 1977.; MARGOS, Ara 1983.; MARGOS, Ara 1986.; Románia területéről pl.: CANTACUZINO, Georges 1979.; MANUCU-ADAMESTEANU, Gh. 1980.; LAZURCA, Elena 1980.; UZUM, Ilié 1974. SZABÓ János Győző 1983. 92.