Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

192 Czakó, Csabai, Csenki, Cserép, Cseri, Dobák, Dongó, Eszik, Fekete, Ficsór, Gyánti, Kürtösi, Mészáros, Móczár, Nemcsók, Némedi Varga, Petróczi, Retkes, Rigó, Szikszai, Tapodi, Tarjányi, Vakulya, Zsigó. A félegyháziakét a kecskeméti származásúak gyakorisága követi. Kecskemétről származott a pusztákra az Antal, Bódogh, Dudogh, Hajagos, Nyers, Ónodi, Pálinkás, Szentkirályi, Székely, Szél, Árva Tóth, Tréfás Tóth család. A XIX. század végi benépesedés elemzéséből kiderült, hogy Monostor pusztán a kecskeméti cívisek mellett több félegyházi család is birtokot szerzett: így a Cserép, a Fazekas, Nemcsók, Némedi Varga, Tarjányi, Vakulya család addigra megvetette lábát a pusztán. Monostor közvetlen szomszédságban volt a félegyházi tanyákkal, így a mindennapi munkák, a társas élet alkalmai, az ebből eredő házassági kapcsolatok és az újabb parcellázások révén a XX. század első évtizedeiben mind több félegyházi került a monostori pusztára. Bugacmonostor népességének meghatározó többsége tehát Kiskunfélegy­házáról és Kecskemétről, illetőleg e két város határából származott. Az egyházi anyakönyvekbe 1920-tól bejegyzett, kisgyermekes szülők és elhunytak számottevő része már helyben, legnagyobbrészt Felső - és Alsómonostoron született, ily módon a két puszta populációjának származásáról pusztán a helyi anyakönyvek nem adnak elegendő forrást. E hiányt családtörténeti kutatással iparkodtunk pótolni. Az anyakönyvekből az derült ki, hogy a szomszédos pusztákról illetve falvakból a XIX. század végén és a századfordulón kis mértékű migráció irányult Monostor és Bugac pusztára. Viszonylag többen Szánkról és Móricgátról települtek át. Ennek kézenfekvő háttere, hogy délen Móricgát puszta mélyen beékelődött Bugacmonostor határába (3. ábra). Kisebb volt a beköltözés Jászszentlászlóról, Szabadszállási Jakabról, Majsáról, Majsajakabról, Fülöpjakabról, viszont szegedi földről több család eljutott Monostor pusztára és a faluba, Monostorfalvára is. A szegedi határ északi nyúlványához, Csengeléhez Felsőmonostor és a falu ­Jászszentlászlón át - mindössze 18-23 km-re fekszik. A szeged-felsőtanyaiakon kívül Tiszaalpárról, Csongrádról, Kistelekről települtek többen a határba. Az 1920-2l-ben kereszteltek helyben lakó szüleinek származási helye: Kiskunfélegyháza 102 fő Bugacmonostor 65 fő Szeged 10 fő Kecskemét 9 fő Móricgát 8 fő Szabadszállási Jakab, Tiszaalpár 7-7 fő Kiskunmajsa, Szánk 6-6 fő Jászszentlászló 5 fő Csongrád, Kistelek 4-4 fő Fülöpjakab 3 fő

Next

/
Oldalképek
Tartalom