Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Bárth Dániel: Zsidók a XVIII. századi Baján
136 esztendőnkint a Város Cass áj ába 6 forintokat fizessen, ha pedig a Contractussuk el múlik, ismit minden Város terhei alá essen". 51 A zsidó házak elhelyezkedésére jól rávilágít egy 1803 körül készült bajai házjegyzék, amelyben a zsinagógán kívül 18 zsidók által lakott házat lehet azonosítani. 58 A jegyzék és a hozzá tartozó térkép alapján megállapítható, hogy a zsidó házak többsége a Felsővárosban, a zsinagóga környékén helyezkedett el. A zsinagóga és négy zsidó ház a mai Munkácsy Mihály utcában {Hoffnunggasse), egy ház a szomszédos Laternengasse-ban (a mai Teles Ede utca), öt pedig a szintén közeli Lampl- vagy Lammgasse-Ъгп (Táncsics Mihály utca) feküdt. A más városokban helyenként megfigyelhető gettósítás bajai megléte ellen szól, hogy a többi 8 ház az említett utcák határolta területtől viszonylag távol, elszórtan helyezkedett el. A zsidók foglalkozási megoszlása A bajai zsidók foglalkozási megoszlása 59 a vizsgált időszakban az országos átlag szerint alakult. Többüknek fontos jövedelemforrást jelentett a különféle földesúri regálék árendálása. 1769-ben Sámuel Michl évi 100 forintért bérelte a bajai uradalmi pálinkafőző házat. 60 Előfordult az is, hogy szomszédos földesurakkal kötöttek árendás szerződéseket. 1772-ben a kalocsai érseki uradalom képviselőjével a forrásban „bajai zsidó Bíró"-ként emlegetett „Heresell Fülöp" kötött szerződést a csanádi bolttartásra. 61 Nem kizárt, hogy az 1774-ben, Baján megkötött szeremlei boltbérletről szóló szerződésben emlegetett „Jacob Márkus" név is bajai zsidó kereskedőt takar. 62 A bajai zsidók szívesen foglalkoztak pálinkafőzéssel. A mészárosság leginkább a mindenkori rabbi feladata volt. 63 A kereskedelmi tevékenységen belül igen elterjedt volt a nyersbőr- és vaskereskedelem. A zsidók által fenntartott boltok BKML IV. 1001. Tjkv. 3. k. 292-293. Az értékes forrást közölte: FLACH, Paul 1977. A Flach által jelzett zsidó háztulajdonosok mellett más források alapján néhány egyéb zsidó családfőt is azonosítottunk. A zsidó háztulajdonosok névsora a következő (a jegyzékben található házszámot zárójelben közöljük): Mojses Schlesinger (két házzal rendelkezett: 903, 991.), Marcus Stern (1007.), Marcus Miller (1135.), Izák Fischel (1144.), Fischel Volf (1146.), Mandl Abraham (1147.), Leopold Huzer (1148.), Herschel Bozsán (1185.), Leopold Spiczer (1197.), Lebl Velisch (1216.), Alexander Schneider (1227.), Marcus Schein (1449.), Herschel Polák (1468.), Salamon Herschel (1478.), Simon Velisch (1479.), Filip Herschel (1481.), Samson Freid (1515.). A foglalkozási megoszlás vonatkozásában megállapításainkat elsősorban a korszakból fennmaradt bajai tanácsülési és tanácstörvényszéki jegyzőkönyvek adatai alapján tesszük. A szórványos adatok egyenkénti citálásától ezúttal eltekintünk. KÉL I. Vis. Can. Protestánsok. Bajai zsinagóga vizsgálata, 1769. 51. BÁRTH János 1997. 108. BÁRTH János 1997. 108. 110.; Nem kizárt ugyanis, hogy az illető megegyezik az 1760-as évek tanácsülési jegyzőkönyveiben többször megemlített, 1769-ben magának 200 forintért bajai házat vásárló Jacob Marcus-sal. (BKML IV. 1001. Tjkv. 3. k. 131, 292-293.) Például a már említett Hirschl Volff, vagy az 1766-tól Baján élő Joseph Marcus rabbi esetében, akiről 1769-ben megjegyezték: „Rabinus modernus qui et Sachterium agit". KEL I. Vis. Can. Protestánsok. Bajai zsinagóga vizsgálata, 1769. 50.
