Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Bárth Dániel: Zsidók a XVIII. századi Baján

132 A későbbi évtizedekben megújított szerződés nagy valószínűséggel egyéb kitételeket, pontokat is tartalmazott.

35 Erre utal egy 1796-ban íródott jelentés, amelyben az uradalom képviselői nyilatkoztak a bajai zsidókkal kapcsolatos kérdésekről.

36 A zsidók kontraktusba foglalt jogai és lehetőségei között a 16 család és ugyanannyi ház fenntartásán és zsinagóga építésén túl egy, a városi vezetéstől elkülönített, önálló bíróval, esküdtekkel és rabbival ellátott zsidó communitas, község létrehozásának lehetőségét is felsorolták. A zsidók saját bírói testületük fennhatóságán túllépő ügyeikkel nem a városi hatóságok, hanem kizárólag az úriszék ítélkezése alá tartoztak. A szerződésben minden nemű kereskedést engedélyeztek számukra, beleértve a bolttartás jogát is. (1796-ban hat bolttal rendelkeztek.) Kóser bort árulhattak, és nagyobb ünnepeken vendéglátást végezhettek. A jelek szerint Baja XVIII. századi földesurai minden eszközzel a zsidók saját fennhatóságuk alatt tartására törekedtek. Ennek megerősítését a várossal kötött kontraktusokban is fontosnak tartották megjeleníteni. Az 1782-ben kiadott szerződésben kikötötték: „...reselváltatnak egyszersmind az Uraság protectiója alatt levő Zsidók".

37 A fennhatóság megerősítésére szolgált a zsidók úriszékhez való fellebbezési jogának nyomatékosítása is. A források szemszögéből úgy tűnik, hogy a város vezetősége nem nézte jó szemmel a zsidók jogi különállását, és a század végére egyre inkább a fölöttük való joghatóság megszerzésére törekedett. A zsidók és a városi vezetőség A bajai magisztrátus hatalma a valóságban több lényeges kérdésre kiterjedt a zsidókkal kapcsolatban. A tanácsülési jegyzőkönyvek alább bemutatandó adatai alapján nyilvánvaló, hogy a bajai zsidók számára nem kizárólagosan az úriszék, hanem legalább annyira a városi tanács is felettes közigazgatási és bírói testületet jelentett. További kutatások feladata lehet annak a folyamatnak a bemutatása, amelynek keretében a városnak sikerült a saját pénzügyi fennhatósága alá vonni a területén élő zsidókat. Annyi bizonyos, hogy a XVIII. század utolsó évtizedeiben már a zsidók által fizetett rendszeres házadóról és városi árendáról szólnak az adatok.

38 A város vezetősége, az uradalom és a bajai zsidók viszonyában komoly nézeteltéréseket hozott az 1790-es évek időszaka. A bajai zsidók földesúri cenzusfizetésbeli kötelezettségeiről szóló 1796-97.évi ügy aktái a Helytartótanács levéltárában képeznek önálló iratköteget. A vita alapját a hajdani kontraktus elkallódásából származó bizonytalanság képezte. A város a zsidók fölötti fennA szerződés megújításáról 1774-től nincsen biztos adatunk. Az 1774. évre: MOL С 59. III. 1797. Föns 98. MOL С 59. III. 1797. Föns 98.; A bajai uradalmi képviselője, Császár Márton által 1796 Szilveszterén írt jelentés szövegrészletét Kiss Z. Géza tévesen ugyanezen a napon megkötött kontraktusként interpretálta. - KISS Z. Géza 1989. 227. RAPCSÁNYI Jakab 1934. 83. BKML

IV. 1007. PJ. I. 1792. júl. 6., 103/1794. 66., 208/1796. 443.; uo.: II. 272/1800. 411.