Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

174 A birtokos neve A telelő területe kat. hold n. öl 1. Kun Gergely és Dékány Mihály 100 693 2. Nemes Kovács György Úr 104 740 3. Senator Fekete Sándor Úr 95 1288 4. Bozsó János Úr 88 1266 5. Ns. Ferenczi Gergely és László 207 1488 6. Csorba Imre, Csorba Mihály 102 990 7. Bódogh István, Pataki István 74 1486 8. Pap Sámuel 35 265 Garai Mihály 70 265 9. Senator Végh János Úr 147 265 10. Senator Boldogh Antal Úr 71 764 11. Dékány József, Dékány János 69 12. H. Szabó Pálné 179 80 13. Ns. Kovács József 122 1184 14. Demeter Mártony 73 704 15. Ns. Balázsfalvi Kiss Zsigmond 123 371 16. Bentsik László 76 690 17. Ns. Ferenczi Gergely Úr 30 1152 Összesen: 1774kh. 270 n. öl Három évtized múltán megtartotta illetve növelte pusztai telelőjét Ferenczi Gergely nemzetes úr, Végh János, a Boldogh /Bodogh/, a Bozsó, a Csorba és a Dékány család. A 25 árendátor közül 5 nemes család tagja, 5 városi szenátor volt. A 19. század első évtizedeiben a tehetős gazdák a telelőkön istállót is építtettek. Erre abból következtetünk, hogy Kecskemét városa 1820-ban Bugacon lévő jószágai számára ököristállót és lószínt építtetett.

10 A telelők helyére Bugacz-Monostor 1885. évi térképe nyomán következtetünk, amely a Telelő dűlőt Hosszúhát és Kápolna dűlő között tünteti föl (3. ábra). Nincs tudomásunk róla, hogy a haszonbéres telelőket Kecskemét városa eladta volna, Bugac későbbi határhasználatának ismeretében ez nem valószínű. Több telelő-haszonbérlő családdal viszont Monostor puszta megszállói között találkozunk /pl. Bódogh, Dékány, Ferenczi család/. A KÉT PUSZTA NÉPESSÉGE A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Ludovicus Nagy Bugac pusztán 16 házban 125 lakost tüntet fel, Monostort pedig néptelennek jelöli.

11 Adatközlését kritikával fogadom, az alábbi megokolás10 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1991. 44. " NAGY, Ludovicus 1828. 248-251.