Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

91 Nemesnádudvar - Külbogyiszló, Pecseri hát Harsány-pusztától - a Hosszúhegyi Állami Gazdaság majorjától - kb. 400 m-re, a Pecsericsatornától kb. 100 m-re K-re, a Külbogyiszló felé vezető földút D-i oldalán elnyúló dombhát, melynek Ny-i oldalán egy ovális kiemelkedés van. A mintegy 1 km hosszú terület Ny-i illetve K-i végéről őskori, neolit (vonaldíszes), szarmata, Árpád-kori és későközépkori kerámiatöredékek kerültek a Viski Károly Múzeumba. Valószínűleg két lelőhely, melyek leletanyaga egybe lett leltározva. VKM 91.21.1-27., 97.373.1-17., 97.411.1-16. lt.sz. D. Szabó Kálmán (1993) Nemesnádudvar - Külbogyiszló, Sárfok hatja A Dusnokot Nemesnádudvarral összekötő út Sár-foki hídjától K-re ÉK-DNy irányú, környezetéből alig kiemelkedő, D-i lejtésű 30 x 200-250 m hosszú háton neolit, őskori, rézkori (badeni) és szarmata edénytöredékek. VKM RGy lt.sz.: 97.367.1-19. D. Szabó Kálmán (1994) Nemesnádudvar - Külbogyiszló, Szentkirály szállás A Külbogyiszló - Pojtvától D-re a Dusnokról Nemesnádudvarra vezető műút mindkét oldalán, a mai Szentkirályszállás helyén a középkorban és újkorban település VKM RGy lt.sz.: 97.334.1-7. D. Szabó Kálmán (1994) Nemesnádudvar - Pojtva, Szállások A Tófarka-fok (Garábi-csatorna) kanyarulatában, a Dusnokot Nemesnádudvarral összekötő és a Lugas felé vezető földutak kereszteződésétől közvetlenül Ny-ra bronzkori és szarmata edénytöredékek. VKM RGy lt.sz.: 97.354.1-9. D. Szabó Kálmán (1994) Nemesnádudvar - Szántópuszta Az 5l-es főút Ny-i oldalán, a Szántópusztai majorságtól 300 m-re É-ra, ÉNy-DK irányú kb. 100 x 200 m-es háton neolit (vonaldíszes), szarmata és Árpád-kori kerámiadarabok. VKM RGy lt.sz.: 91.15.1-27. D. Szabó Kálmán Nemesnádudvar - Szentistván A Nemesnádudvar - Hajós - Dusnok hármas határ közelében, Nemesnádudvar Szentkirályszállástól mintegy 2,3 km-re K-re, a Dusnokról Lugasra vezető földút mindkét oldalán, a Szentistváni-tó kanyarulatában, ovális dombon és környékén középkori település helye. VKM A 1193-2001. térképvázlat D. Szabó Kálmán (1994) NYÁRLŐRINC Nyárlőrinc - Hangár u. Tovább folytatódott a középkori Szentlőrinc falu templomának és temetőjének kutatása. Ennek során a templomtól É-ra 41 újabb sírt (380-421. sz.) tártunk fel. A sok újkori sír miatt a középkori sírok többsége bolygatott volt. Az előkerült kevés számú leletanyag közül említésre méltó a 381. sz.