Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

55 Irodalom: Gallina Zsolt: Homokmégy régészeti emlékei a késő vaskortól a középkor végéig. (Lelőhelykataszter с fejezet). In: Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Szerk.: Romsics Imre. Homokmégy, 1998. 111. Homokmégy - Szentegyházpart Homokmégy községtől DK-re, az Alsómégy felé vezető úttól É-ra, a tsz-majorral szemben, két közeli dombháton, 250 x 150 m kiterjedésű területen gépmunkával bronzkori telepet és középkori temetőt bolygattak meg. A területről bronzkori, Árpád- és középkori kerámiatöredékek kerültek a Viski Károly Múzeumba. A középkori Sármégy falu feltételezett temető- és templomhelye. VKM RGy lt.sz.: 93.46.1-8.; 97.345.1-21. D. Szabó Kálmán (1991, 1994 Irodalom: Gallina Zsolt: Homokmégy régészeti emlékei a késő vaskortól a középkor végéig. (Lelőhelykataszter с fejezet). In: Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Szerk.: Romsics Imre. Homokmégy, 1998. 105-106. Homokmégy - Szőlők A községtől D-re, a Homokmégyről Hülyére és Alsómégyre vezető műútról Hülye és Körme felé elágazó földút mindkét oldalán, a szőlőkben, a Goda-foktól kb. 200 m-re K-re egy alacsony, széles háton szórvány őskori, Árpád-kori és középkori kerámiatöredékek. VKM RGy lt.sz.: 97.424.1-7. Irodalom: Gallina Zsolt: Homokmégy régészeti emlékei a késő vaskortól a középkor végéig. (Lelőhelykataszter с fejezet). In: Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Szerk.: Romsics Imre. Homokmégy, 1998. 108. -21. és 22. számú lelőhelyek D. Szabó Kálmán (1994) KALOCSA Kalocsa — Banyasziget A 51. sz. főúttól kb. 1,5 km-re K-re, a Vajas-fok (Csorna-Foktő csatorna) és egy másik fok összefolyásától ENy-ra, egykoron három oldalról vízzel körülvett kiemelkedésen neolit és népvándorlás kori kerámiatöredékek. VKM RGy lt.sz.: 91.29.1-4. D. Szabó Kálmán (1991) Kalocsa - Hunyadi u. 24. Gázvezeték-fektetés közben a 24. sz. ház előtt, az út közepén ásott keskeny árokban egy függőlegesen haladó agyag „csőrendszert" sikerült kibontani. A négy oszlopból álló csőrendszer felülnézetben négyszöget formált azáltal, hogy két-két csősor - három vastagabb és egy vékonyabb állt közvetlenül egymás mellett. A felső csövek töredékesek voltak, a legalsók egy szinten - kb. 1,2 m mélyen - érték el a sárga agyagos altalajt. Az egyik csőbe fejjel lefelé fordított, egész fazekat találtunk. A csövek szomszédságában mészkő boltozat maradványa volt, amely a csövekre hajlott. A csövektől ÉK-re egy szikkasztó téglafala és egy kemence volt. Távolabb, kb. 3 m-re É-ra a metszetben egy szerves anyagban gazdag, tégla- és kerámiatörmelékkel teli szikkasztó látszott, melyből leletanyagot nem sikerült gyűjteni. A Viski Károly Múzeumban szarmata(?) és középkori edénytöredékek valamint agyagcsövek kerültek beleltározásra. VKM RGy lt.sz.: 97.321.1-15. Romsics Imre (1993)