Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)
46 Dusnok - Rózsa domb Közelebbről meg nem határozott területről neolit, jellegtelen őskori, Árpád-kori és középkori kerámiatöredékek kerültek - ajándékozás révén - a VKM-ba. VKM RGy lt.sz.: 97.319.1-6. Szitár István (1994) Dusnok - Szelistye ML Dusnoktól ÉK-re, a Natka-fok, Homoród és a Kecske-fok által körbezárt területen levő két, párhuzamos dombhátról neolit (korai vonaldíszes), bronzkori, szarmata és középkori kerámiatöredékeket ismerünk. VKM RGy lt.sz.: 91.9.1-77. D. Szabó Kálmán (1991) Dusnok - Tárnokháza (Tarnakháza) A Vajas feketi görbületének K-i öblében, a Vajastól kb. 100 m-re, egy öntözőcsatorna K-i partján, 45 x 100 m-es területen újkori kerámiatöredékek. VKM RGy lt.sz.: 93.41.1-3. D. Szabó Kálmán (1991) Dusnok - Temető, Vajaspart A Körös és a vonaldíszes kultúra telepe egy erősen lekopott, sárgás talajú, magas háton. Báló Pálné sírhelyén 1,1 m mélyen neolit durvakerámia. A területről még szarmata és későközépkori kerámiatöredékek is ismertek. VKM RGy lt.sz.: 91.8.1-67.; 93.40.1-3.; 97.362.1-6. D. Szabó Kálmán (1991, 1994) Dusnok - Várad Az 5l-es műút Ny-i oldalán, a 133-134. km-szelvény között, az út menti kereszttől DNy-ra, a Várad-fok és a Sártű-fok összefolyásánál jellegtelen őskori, neolit (vonaldíszes és zselizi), bronzkori, kelta(?), szarmata, Árpád-kori és középkori kerámiatöredékek. VKM RGy lt.sz.: 91.13.1-11.; 93.38.1-14.; 97.349.1-8. D. Szabó Kálmán (1991, 1994) ÉRSEKCSANÁD Ersekcsanád - Harabó A Dunához vezető aszfaltúttól D-re, a Sükösdről a reptér felé vezető földút K-i oldalán, a reptér vonalában, egy nádas meder K-i oldalán, hosszú, keskeny háton apró középkori cserepek. VKM A 1193-2001. térképvázlat D. Szabó Kálmán (1990) Ersekcsanád - Harabó A Harabó mély fekvésű, mocsaras, a Duna árterébe tartózkodó területétől Ny-ra, nagyjából a szivattyúteleppel azonos magasságban, attól mintegy 1 km-rel K-re a vízlevezető árok Ny-i partján 60 x 110 méteres területen néhány Árpád-kori (zömmel kézzel formált) cserép került elő. RégFüz Ser. I. No. 49. 1997. 88. Kőhegyi Mihály (1995)
