Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

CUMANIA 17., KECSKEMET, 2001 33 WICKER ERIKA-KUSTÁR ROZÁLIA-HORVÁTH ATTILA RÉGÉSZETI KUTATÁSOK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN (1990 -1995) ELŐZMÉNYEK, IDŐHATÁROK A Cumania 12. számában, 1990-ben jelent meg H. Tóth Elvira Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében 1949-1989 című ismertetése, melyben részben a Régészeti Füzetekben és az Archaeologiai Értesítőben publikált jelentések, részben pedig a megyei múzeumok adattárainak feljegyzései alapján - a megye területén végzett régészeti munkákat tette közkinccsé, tetemesen megkönnyítve ezzel a Bács-Kiskun megyei települések történetét kutató múzeumi szakemberek és helytörténeti kutatók munkáját. A 101 település 432 lelőhelyét bemutató cikk így forrásmunkává vált mindazok számára, akik Bács-Kiskun megye településeinek régebbi történetével foglalkoztak. Logikus volt mindezért az ismertetés folytatása. Az azóta eltelt 11 év során - köszönhetően elsősorban az M5 autópálya építésével összefüggő terepmunkáknak (1991-1999) valamint D. Szabó Kálmán Kalocsa környéki (1991-1994) és a szegedi egyetem régészhallgatói által végzett, Kiskunhalas környéki (1998-tól) terepbejárásainak - újabb régészeti lelőhelyek sokasága vált ismertté. Számuk olyannyira nagy, hogy szükségesnek tartottuk összefoglaló ismertetésük két részre bontását. A folytatás jelen első részében az 1990-1995 között végzett régészeti munkákat ismertetjük. FORRÁSOK Ismertetésünk az 1990-1995 között végzett megyebeli régészeti terepmunkák szakirodalomban ismertetett jelentéseire, múzeumaink régészeti adattáraira és régészeti gyűjteményeinek gyarapodására támaszkodik. A Régészeti Füzetekben publikált régészeti terepmunkáról (elsősorban leletmentésekről) szóló jelentéseket teljes terjedelmükben közöljük, nem jelezve külön az Archaeologiai Értesítőben német nyelven megjelent, azonos tartalmú szövegeket. Nem szerepel azonban a Régészeti Füzetekben több olyan ismereteinket igen sok új lelőhellyel bővítő - terepmunka, melyek alapvetően formálhatják át a megye történetéről való ismereteinket. Ezek közül kettőt emelünk ki: