Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Bognár Anikó: A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten
325 Hogy miért tudja jól végezni ezt a munkát, ő maga fogalmazta meg: „Kell hozzá huzalom is. Mert aki valamit nem szeret csinálni, az biztosan nem is jó. Ha csinálja is, csak olyan agyonütött valami. Én meg annyira beleadok mindent, amit csak lehet, a munkát, az időt. " A ballószögi sütőasszony 1925-ben született jómódú paraszti családban. Sütni ő is korán megtanult, kísérletező kedvű volt. Piskótát szakácskönyvből, egyedül tanult meg készíteni. Lakodalomba sütni 1963 körül kezdett el, és tíz évig folytatta ezt a tevékenységet. Az anyagiak miatt vállalta, de sok odafigyelést kívánt ez a munka, és fárasztó volt, ezért hagyta abba. Első süteményeit a Váncza-könyvből, a későbbieket a Horváth Ilona Szakácskönyvéből vagy ismerősöktől tanulta. Ő maga is sok asszonyt tanított sütni, fortélyait szívesen továbbadja. Ma is kísérletező kedvű, szívesen kipróbálja az új recepteket. О is készített pörkölttortát, de azt is csak tíz évig. Újításainak egy része szintén általános jellegű, de a recepteken is változtat ízlése szerint. A piskótatésztába pl. ő sem tesz bele egy egész sütőport, és kis lángon sokáig, egy óra hosszat süti. Kb. nyolc éve minden süteménytésztába, amibe tej kell, vízben feloldott tejport tesz. így mindig van otthon alapanyag, sosem romlik meg a tej. A kelt tésztát a Horváth Ilona-féle Szakácskönyv alapján készíti, de vagy több margarint, vagy kettővel több tojássárgáját tesz bele. Először csak éppen, hogy fölveri, majd kétszeri pihentetés és kelesztés után dolgozza ki alaposan. Jómódú kecskeméti gazdacsaládban született 1911-ben a kecskeméti sütőasszony. Korán elkezdett sütni és főzni. Fejőszékről érte csak föl a tűzhelyet, de már vele főzettek, annyira gondosan és alaposan végezte ezt a munkát. Fiatalasszonyként a két világháború között a Gazdasági Egyesület keretein belül szervezett főzőtanfolyamokat, itt került kapcsolatba Kapitán Máriával, akitől nagyon sokat tanult ő maga is. Lakodalmakba sütött is és főzött is, 1949-től húsz éven át, e mellett hideg büféket készített. Az anyagiak miatt vállalta a lakodalmi főzéseket. Keresett volt munkája, mert takarékos volt. A megrendeléseknek kb. a felét vissza kellett utasítania. Huszonöt fő feletti lakodalom esetében segítséggel dolgozott, huszonöt főhöz egy, ötvenhez kettő, nyolcvanhoz három, százhoz négy segítő kellett. A munkát mindig ő adta ki a segítségeknek, a keze alá dolgoztak, de soha nem sütöttek vagy főztek. Süteményeket és tortákat is sütött, fő különlegessége az ún. francia babatorta. Már nem emlékezett rá, honnan tanulta, de Kecskeméten az ő specialitása volt. Gömbölyű aljú tálban sütött piskótát töltött meg, ez volt a szoknyája, rá kaucsuk baba és egy kalap került. Dísznek zöld levelek és rózsaszín rózsák kerültek rá, melyet konzervgyári ételfestékkel színezett. Ha receptet kapott, azonnal átformálta, mindig el tudta képzelni mi lesz belőle, és hogyan lenne jobb. Ő is szívesen továbbadta receptjeit.
