Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Kürti László–Hajdrik Sándor: Lajosmizsei keresztek és szakrális szobrok

CUMANIA 17., KECSKEMET, 2001 271 KÜRTI LÁSZLÓ-HAJDRIK SÁNDOR LAJOSMIZSEI KERESZTEK ÉS SZAKRÁLIS SZOBROK

1 A magyarság szakrális kultúrája és a vallásos hagyományok kutatása igen jelentős múltra tekint vissza, de bizonyos területek még fehér foltként tarthatók számon. Különösen igaz ez az út menti keresztek és feszületek tanulmányozását illetően, hisz az az eddig publikált anyagot tekintve még igen egyoldalú, s főleg a Duna-Tisza közén, igen gyér számú elemzést találunk. Az eddig publikált anyag még azt is sejteti, hogy fogalmi, elméleti kérdések is tisztázásra várnak. Fekete János Kiskunfélegyháza keresztjeit vizsgálva jutott arra a megállapításra, miszerint az „út menti keresztek olyan szilárd és állandó jelek, amelyek a táj, a terület emberének eszközei, noha eredetileg elsősorban kegyelet és vallásos szándék hozta létre őket."

2 Varga Zsuzsa érvelése szerint azonban az „út menti keresztek mindazok a szabadtéri keresztek vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek." Tüskés Gábor Baranya megye mintegy nyolc településének keresztjeit vizsgálta és összesen negyvenhét feszületet talált és írt le.

4 Réthelyi Jenő már sokkal nagyobb területet kutatott át: a Keszthelyi Esperesi Kerület 29 községének 279 keresztjét, 57 szakrális szobrát és 18 fakeresztjét tudta számba venni.

5 Az Őrség népi építészetét taglalva Tóth János arra a következtetésre jut, hogy szlovén és stájer hatás is kimutatható a nyugati őrvidék keresztjeinek megmunkálásában, formavilágában. Ezeket a fafeszületeket néha fedelesre és sugaras hátfallal képezték ki. A magyar településeken azonban a fedél bádogból készült, dúsan díszítve, megmintázva.

6 A Kisalföldön német és osztrák hatásra alakultak ki a képoszlopok (Bildstock).

7 Ez a forma a Duna-Tisza közén lévő magyar falvakban nem terjedt el, viszont egy-két út menti kereszt stílusában és funkciójában hasonlít a nyugati peremvidék képoszlopaihoz. Távolabbi, de mindenképpen figyelemreméltó kapcsolatot lehet sejteni a védőszenteket megformáló alkotásokban.

8 1 A kutatás mintegy egy másfél évet ölelt fel és közös munka eredménye. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazokak, akik munkánkban részt vettek: Hajdrik Sándornak a fényképek elkészítéséért, Király Zsuzsannának a térképekért. A 46 kereszt feltérképezése, lefényképezése, valamint a tanulmány elkészítése ideje alatt sok változás ment végbe a keresztek helyzetében. Erről a tanulmányban szólunk. A zárójelben lévő számok a térképen szereplő keresztekkel és a fényképek számozásával egyeznek. A térképek csak tájékoztató jellegűek. 2 FEKETE János 1984. 80. 3 VARGA Zsuzsa 1982. 435. 4 TÜSKÉS Gábor 1980. 100. 5 RÉTHELYI Jenő 1984.53. 6 TÓTH János 1971. 101. 7 PERGER Gyula 1993. 358. 8 ASKERCZ Éva 1993. 384.