Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése
195 hátralékát. Sallai feles földet müveit és használta a református pap illetményföldjének egy részét. A téesz-szervezés után a faluba költözött. Flóring Pál /1886-1946/ 1912-ben vásárolt házhelyet és költözött a félegyházi Ferencszállásról Monostorfalvára. Említettük, hogy félig földbe ásott, gyephantokból épített hajlékban lakott. 1922-ben „kifogott árendába" 6 hold buckás homokot és annak a terméséből próbálta eltartani családját. 1924 ősze a faluban találja és portáján szoba-konyhás vályogházat épít. 1928-ban újabb váltás: Szentmihálykor kommenciós kanásznak szegődött a Szentkirályi majorba. Kommencióban gabonát, kölest, szalonnát, sót mértek neki és évente egy pár csizma volt a járandósága. A major melletti házban lakott és egyik fia volt a segítsége. Ám természete nem tűrte a cselédsorral járó megalázkodást, ezért fölmondott, visszaköltözött a faluba és 1930ban átvette egy 6 hold 600 négyszögöles haszonbéres parcella müvelését. A buckás homokon kisebb nyárfaerdőt talált. „Százhuszonhat nyárfát kellett kitermelni. Három-négy méteres buckákat lapátoltak el. Kijártunk a malomházi erdőbe, a csemetébe. Ott vettünk akáccsemetéket. Körülütettük a hat holdat szélfogónak /.../ Apám eljárt aratórészesnek meg fűkaszálásra a majorba. Minket elszegodtettek pásztornak, 1930-ban libapásztor voltam Dékány csősznél. Két ing, két gatya, mákosnadrág /szürke cejgnadrág/ volt a bérem. /.../Anyám meg egy húgom fogták a garabót, ki a repülőtérre gombát szedni. Tavasszal, eső után mire megvirrad, ott legyenek. Még aznap reggel irány Félegyháza. Egy-egy kosár borsikagomba meg sampion a vállukon, még egy kosár a kezükben. Három-négy óra hossza alatt értek be a városba. " /Flóring József, 1919./ Hasonló utat járt be számos bugaci törpebérlő szegényparaszt: megpróbáltak cselédként, részes napszámosként, Kecskemét város törpebérlőjeként megélni az embert próbáló, de keveset termő homokon. Aki becsülettel dolgozott, az Bugacmonostoron vagy pár holdas törpebérleten saját házban lakhatott, melyet általában maga a család épített ezermester közreműködésével. Csányi Imre /1916/ apai nagyapja Félegyházán született, katolikus vallású. Jászszentlászlón volt bérlő, majd Móricgáton vásárolt földet. Nyolc gyermekére 5-5 holdat hagyott. Anyai nagyapja Kiskunlacháza csősze és református volt. Anyja öt holdat örökölt, amit eladtak és az árán 18 holdat vettek. Családja Móricgáton élt. Csányi Imre nyolc-kilenc évesen járt az akkori Monostorfalván. „Akkor még kicsi falu volt I...I Általában szegények jöttek ide, mert jó föltételek mellett lehetett négyszáz szögöles portát venni." Házasságkötése (1942) után apósáéknál laktak. 1962-ben Bugacon örökölt földet, utána költöztek a faluba. Hét hold homokjának 23 aranykorona volt az értéke. Szűcs Ferenc (1929) apai nagyszülei Fischer Sámuel bajai kereskedő birtokának parcellázása (1904) után szegedi földről települtek Bócsára. Az elaprózódott birtokon élő szegedi tanyai családok eladták örökrészüket és négyötször annyi földet vásároltak a kiosztott Fischer-Bócsán. 44 így kerültek Bócsára a JUHÁSZ Antal 1990.104-105.
