Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

189 TOVÁBBI PARCELLÁZÁSOK. BUGACMONOSTOR NÉPESSÉGE Kecskemét 1907-ben Kisbugacon 525 kat. hold 1199 négyszögölet, 1913-ban a nagybugaci közlegelőből 1500 kat. holdat adott haszonbérbe.

35 Az utóbbi különösen fontos, hiszen azzal kezdődött a nagybugaci puszta feltörése. Ott nagyrészt földnélküli vagy kis földü monostorfalvi és tanyai szegényparasztok, pásztorok leszármazottai lettek haszonbérlők. 1922-23-ban a város a Bugacmonostor 230. sz. betétből 1 holdas földeket adott el szőlőtelepítésre, 4-5000 korona vételárért. A vevők 1922. január 1-től a földek birtokosai lettek. 34 vevő Monostorfalván, 4 a monostori szőlőtelepen, 8 Felsőmonostoron, 9 Félegyházán /a városban vagy határában/, 3 „Fülöpkei Jakabon", 2 Nagybugacon lakott, 14 vevő lakóhelye sajnos jelöletlen maradt.

36 A vevők összetétele mutatja, hogy nagyobbrészt falusi családoknak volt szükségük szőlőföldekre, más földjük nem lévén. Nagybugacról csak ketten: Tóth Mihály intéző és Petróczi János vásároltak parcellát. Az 1920-as években az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozatára a város Alsómonostoron parcellázott 1-3 holdas földeket. Az emlékezés szerint kb. 400 kat. holdat adtak 15 évi időtartamú kishaszonbérletbe. Ekkor félegyházi, jászszentlászlói, szanki, móricgáti szegényparasztok telepedtek a pusztára. Dobos Pál egy jászszentlászlói kocsmáros 20 holdján volt harmados és családjával gazdája tanyáján lakott. Kezességvállalás miatt a kocsmáros földjét elárverezték, a harmadosnak mennie kellett. Monostoron 2 holdas törpebérletet fogott. Egy kontár építő segítségével 1927-ben építette két osztatú, szoba-konyhás tanyáját. A 2 holdon kukoricát, árpát, „a világos homokon" rozst termelt, négy év múlva 400 négyszögölön szőlőt telepített. Tehenet legelő híján nem tudott tartani, de volt egy szeginyembernek való lova, fias disznaja, 4-5 anyabirkája, baromfija. Az ezermester munkáját kocsival-lóval segítette vissza. Kilenc gyermeke született és öt nevelkedett fel. Piacozni leginkább Jászszentlászlóra jártak, de a bárányt, a birka gyapját a 14 km re lévő Félegyházára vitték, hogy jó árat kapjanak érte. A törpebérleteken 120-130 hasonló szegényparaszt család élt. A nagy gazdák Poletár-telepnek, vagy Kisosztálymk nevezték ezt a sürün tanyásodott monostori határrészt, úgy mondogatták: „ Elmék a Poletár-telepre, fogadok mán napszámost. " 1927-ben vásárolt földet Bugacon a Szeged-alsótanyai Börcsök família egyik sarja, Börcsök András /1891-1975/ is. Nagyapjának az alsótanyai Zákányon volt örökföldes tanyája, de a birtok az örökösödéskor elaprózódott, s emiatt egyik fia, Börcsök Antal a századfordulón Pálos pusztán vett 35 holdat. Börcsök Antalnak öt gyermeke született: két fia az első világháborúban elesett, két lánya maradt és legkisebb fia, Börcsök András, aki előbb 6 holdas parcellát, utóbb 7 holdat vásárolt Bugacon. Börcsök Antal 1932-ben halt meg, s Kiskunmajsán temették el, mivel CZAKÓ Ferenc 1995. 58. BKMÖL, Bugacmonostori szölőföldek eladása. 12364/1926.