Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

185 építése pedig azt mutatja, hogy önellátásra igyekezett berendezkedni. Szentkirályi Kálmán birtokos bugac-monostori birtoka után 1881-ben 1438 forint adót fizetett, s ezzel Kecskemétnek a második legtöbb adót fizető polgára volt.

22 Telelő dűlőben, a „Buzsik szőlő" mellett térképünk mindössze egyetlen tanyát ábrázol. Tulajdonosa bizonyára a II. katonai adatfelvételen jelölt Buzsik József, ám a bugaczi réten 1861-ben felmért többi tanya az 1879. évi térképen nincs föltüntetve. Valószínű magyarázata az lehet, hogy a kérdéses földeket Kecskemét városától haszonbérelték, a bérleti viszony időközben megszűnt és a gazdák elköltöztek, tanyáik pusztulásnak indultak. A hazai kataszteri felvételek szakszerűségét ismerve a helyszínelő földmérők hanyagságára nem gondolunk. Deszkás dűlőben, a tázlár-bócsai határ közelében Faragó Mihálynak volt több száz holdas birtoka és tanyája. A tanyán a gazda háza és a cselédház mellett istálló, távolabb „marhaállás" épült. A Faragó család Csongrádról származott a homokhátságra és Bocsa pusztán volt nagyobb birtoka. 1896-ban Faragó Antal abban a dűlőben 489 kh 384 négyszögöl földet örökölt. Az örökség művelési ágak szerinti megoszlása: 273 kh legelő, 128 kh mocsár/!/, 40 kh futóhomok, 20 kh szántó, 24 kh erdő, 1 kh kert, 1442 négyszögöl ház és udvar, 1 kh szántó kataszteri tiszta jövedelme 4-5 aranykorona között volt.

23 Az adatok mostoha természeti adottságok közötti, külterjes gazdaságról vallanak. Áthúzódott Bugac pusztába Fischer Sámuel bajai kereskedő több ezer holdas bócsai birtoka. Fischer a Deszkás dűlőben 538 h-t bírt, s birtokrésze a Faragóbirtoknál kedvezőbb természeti adottságáról és ésszerűbb földhasználatról tanúskodik. Művelési ágai: 151 kh rét, 151 kh szántó 182 kh legelő, 39 kh mocsár, 14 kh erdő.

24 Hosszúhát dűlőben, a szabad-jakabszállási határ közelében volt a pusztaház és az egész határban 7 csőszház állott. Az egyházi sematizmusok a kataszteri térképezés évében /1879/ a két pusztán az alábbi népességet rögzítették:

25 A puszta neve Népessége vallásfelekezetek szerint római katolikus református összesen Bugac 45 38 ~~83" Monostor 962 27 989 Összesen: 1007 65 1072 Föltűnő, hogy Bugac lélekszáma kisebb a korábbinál. Láthattuk, hogy Bugac népességét, kevés eltéréssel, a Szentkirályi majorban lakók jelentették. A majorokBKMÖL

IV. 1908. Kecskemét v. tan. ir. 12289/81. BKMÖL, Megszűnt telekkönyvi betétek, Bugacmonostor puszta, 1. doboz. 25. sz. BKMÖL, Megszűnt telekkönyvi betétek, Bugacmonostor puszta, 1. doboz. 258. sz. Schematismus cleri dioecesis Vaciensis in annum a Christo nato 1879, Vacii, 1879. 72-73.