Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése
176 Az izsáki református egyház halotti anyakönyvének 1858. augusztus 25-i bejegyzése: Raj István 52 éves gulyás „éjjel a monostori pusztán megfojtva találtatván, eltemettetett Kecskeméten, itthon rekviem. " Gere Pál 35 éves református és Bíró Éva 26 éves római katolikus Bugac, Szentkirályi tanya lakóhelyű fiatalok 1869. november 15-én az izsáki református egyházban kötöttek házasságot. 17 Kiragadott példákon kívül 1851-1875 között alig anyakönyveztek bugaciakat Izsákon. TANYÁK BUGAC ÉS MONOSTOR PUSZTÁN AZ 1860-70-ES ÉVEKBEN Az 1850-60-as évek az alföldi tanyásodás felfelé ívelő időszakát hozták. A helytartótanács 1853-ban ugyan megkísérelte a tanyarendszer felszámolását, de Hartmann György császári tábornok törekvése meghiúsult a vármegyék ellenállásán. Monostor puszta Félegyházával határos földjeit az 1860-as évekre néhol sűrűn megülték az első telepesek és leszármazottaik. A félegyházi és a jakabszállási határszélen egymáshoz közel 8-12 tanya is épült /1. ábra/. A II. országos katonai adatfelvétel készítői feltüntették számos tanya tulajdonosának nevét, a Félegyházával szomszédos földeken; pl. Kis Antalnak négy tanyája volt, a másik dűlőben öt szomszédos tanya mellett van Kovács Mihály neve. 18 Úgy véljük, az első kiosztás utáni birtokosztódáskor a módos gazdák nős fiaik jussára tanyákat építtettek, amelyeket az osztrák térképészek, a helybeliek közlése alapján, a gazda nevével jelöltek. Jakabszállás határa mellett a Török család tagjainak hét, délen, a „Templom rom" közelében a Ferenczi család tagjainak öt tanyája volt. A homokbuckákat, zsombékos réteket, utakat föltüntető katonai térkép mutatja, miképp alkalmazkodtak a pusztán megtelepülök a változatos talajviszonyokhoz. Az uralkodó, északnyugat-délkeleti szelek a buckákat ilyen irányba rendezték el, s látható, hogy több tanya a homokbuckák védett, vagyis keleti oldalára települt. Sajátos, hogy a Monostori erdőtől keletre, a puszta szélén egy észak-nyugat-délkeleti tájolású tanyasor alakult ki, amelyen a hatvanas évekre 11 tanya épült. Tulajdonosai északról dél felé haladva: Kosa István, Gáspár János, Kosa József, Kotys /?/ Gáspár, Fekete István, Kovács István, Kosa Mihály, Olaj /Oláh/ János, és három tanya tulajdonosát a térkép nem jelöli. A Kosa családból hárman laktak a pusztaszéli tanyasoron. E tanyasor és a Monostori erdő között volt a közbiztonságra felügyelő zsandárok kaszárnyája, melyet a későbbi határtérképek is föltüntetnek. Az Izsáki Reformata Ekklézsiában Meghaltaknak Protocollumjuk 1813 Észt. Május 25- kezdve. Izsák, Ref. Lelkészi Hivatal. Uo. „Házasult Személyek" anyakönyve. Hadtörténeti Intézet Térképtára. II. országos katonai adatfelvétel: Col XXXV. Section 57., 58. Col. XXXIV. Section 57.
