Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

CUMANIA 17., KECSKEMET, 2001 171 JUHÁSZ ANTAL BUGAC ÉS MONOSTOR PUSZTA BENÉPESEDÉSE „Bugac a hírmondója annak a nagy pusztaságnak, amely a múlt század közepéig tátongott megszállatlanul a Kecskemét - Fülöpszállás - Kiskőrös - Soltvadkert Kiskunmajsa - Félegyháza közötti térségen. E vármegyényi nagyságú terület hosszú időn keresztül olyan volt, mint ma Bugac" - írta 1937-ben Erdei Ferenc.

1 A 20. század második felében a néprajztudományban Bugac immár fogalommá vált. A Duna-Tisza közén itt maradt fenn legtovább az extenzív állattenyésztés, ily módon a pusztai állattartás reliktumának számított, akárcsak a Tiszántúlon Debrecen pusztája, a Hortobágy. A külterjes állattartás továbbélése adta a támpontot az 1960-as években a Bugaci Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létesítéséhez. A homokbuckás puszta egy részét és az ösborókást 1978-ban a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz csatolták, ezzel Bugac a megőrzendő ökológiai és kulturális örökség része lett. Kevésbé ismert, hogy a puszta jelentékeny részén - ahol a természeti körülmények lehetővé tették - tért hódított a tanyás gazdálkodás. A táj pusztai állattartásáról több kiváló tanulmány, kötet jelent meg,

2 ám föltáratlan, mikor és hogyan történt Bugac és Monostor puszta nagyobb részének benépesülése. Célunk ezúttal a települési folyamat és a kiosztott pusztákon megtelepülök származásának vizsgálata. Tekintsük át előbb a puszták birtoklásának történetét. A PUSZTÁK BIRTOKOSAI A TÖRÖK UTÁN A hódoltság után Nagybugac királyi adományul Pongrácz Boldizsár, Kisbugac a Szentkirályi család birtokába került. Nagybugacot a Pongrácz család bérbe adta Kecskemét városának, amely 1810-től tartós zálogba vette a pusztát újabb tulajdonosától, a Földváry családtól. Kecskemét végül 1864-ben vásárolta meg Nagybugacot a Földváryaktól. A 6190 kat. hold kiterjedésű Kisbugacot a Szentkirályi család saját kezelésben tartotta, majorságot létesített, a futóhomokon erdőt telepített. Ezt a pusztarészt Kecskemét 1901-ben tudta megvásárolni.

3 A Bugaccal kelet felől szomszédos Monostor pusztát /területe 11 872 kat. hold/ a Neoacquistica Commissio Barinyai Ignác ítélőmesternek juttatta, akitől szintén Kecskemét városa vette tartós zálogba. 1794-ben a puszta a Majtényi 1 ERDEI Ferenc 1977. 173. 2 MADARASSY László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon. Bp. 1912., TÁLASI István: A kiskunsági pásztorkodás: Néprajzi Füzetek Bp. 1936., SZAPPANOS Jolán 1981. 3 PÉTERNÉ FEHÉR Mária 2000. 176. A terület középkori történetét tárgyunk szemszögéből mellőzhetőnek tartjuk. Erről 1.: HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927.