Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Bárth Dániel: Zsidók a XVIII. századi Baján
134 körülményeinek felderítésére. A vizsgálat elvégzésére Piukovics Antal vármegyei főszolgabírót és Vermes János vármegyei esküdtet kérték fel, akik nyomozásuk befejezése után május 2-án írásban számoltak be annak végeredményéről. 47 A jelentésből kiderül, hogy a zsinagóga felépítésének anyagi terheit egy Lázár Simon nevű gazdag óbudai zsidó vállalta, aki nem sokkal a vizsgálat előtt hunyt el Óbudán. A jelentés, amely a bajai zsidóság XVIII. századi történetének kétségkívül egyik legjelentősebb forrása, apró részletességgel őrizte meg a hajdani zsinagóga leírását. A leírás értékét növeli, hogy a templom a XIX. század első felében többször leégett, és a helyében épült meg az 1840-es években a XX .század végén is látható zsinagóga. 48 A részletes leírás nagyban hozzájárul a XVIII. századi zsinagóga-építészet kérdéseihez is. 49 A XVIII. századi bajai zsinagóga alapja égetett téglából épült, amely a földtől fél öles 50 magasságban emelkedett ki. Erre húzták fel vályogtéglából („ex crudis tegulis") az erős falakat. A belül másfél öl magas falú és 3 és fél öl szélességű templombelső, férfiak által használt része 4 öl és 5 láb 51 hosszú volt. Az emellett lévő, fallal elkülönített, iskolások által használt rész hossza 1 ölet és másfél lábat tett ki. Utóbbi fölött helyezkedett el a kórus, ahová - mint a nők számára kijelölt helyre - az északi fal külső oldalához erősített fa lépcsőn lehetett feljutni. A zsinagógába egy délről északra nyíló kapun keresztül, a kórus alatti lépcsőn jártak be, majd áthaladva az ott előírás szerint elhelyezkedő iskolán, egy újabb ajtón át belépve a férfiak számára kijelölt fő épületrészbe jutottak. A férfiak termének falán hat nagyobb, a homlokzaton egy kerek ablak nyílt. A kórus feletti résznél lévő két kisebb, illetve az alatta található egy egészen kis nyílással az ablakok száma tízre egészült ki. Az épület tetejét deszkázat borította, belülről meszelt, deszka boltív fedte, amely a templom egész hosszában keresztülhúzódott. A boltív belmagassága legalább 4 ölet tett hozzá a fal magasságához. A zsinagóga belsejének padlóját téglákból rakták ki. 52 46 Az 1769. április 4-én kezdődött, Baján tartott közgyűlésen Batthyány József kalocsai érsek is jelen volt, miként arról a bajai ferencesek háztörténetében említést tettek. (KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 2000. 71.) 47 A kiemelkedően fontos irat a Kalocsai Érseki Levéltárban őrződött meg, ahová Batthyány József érsekhez, mint Bács vármegye főispánjához írott levélként került. Az irat hátoldalán olvasható: Raüone Synagogae Judaeorum Bajensium Investigatio Peracta Anno 1769. Jelzete: KÉL I. Vis. Can. Protestánsok. Bajai zsinagóga vizsgálata, 1769. 48 A bajai ferences História Domus bejegyzése szerint a zsinagóga először az 1806. jún. 27-i tűzvész alkalmával égett el. (KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 2000. 242-243.) Az 1840-ben pusztító nagy tűzvész alkalmával újra elégett épület pótlására, a ma is álló bajai zsinagóga felépítésére 1842-ben került sor. „Kevés új épületet emelnek, vagy összedőltét állítanak helyre; közöttük említést érdemel a zsidók zsinagógája, erős és ízléses épület." - olvasható a ferences háztörténet 1842 májusi bejegyzésében. (KŐHEGYI Mihály 1995. 75.) 49 Az országban meglehetősen kevés XVIII. századi zsinagóga maradt meg. Építészetükhöz vö.: GERŐ László (szerk.) 1989. 50 A forrásban latinul orgia-пак nevezett öl átszámításához nagy valószínűséggel a mértékegység pozsonyi változata veendő alapul, amelynek mértéke 1, 901 méter. (BOGDÁN István 1990. 34.) 51 Apes = láb pozsonyi változata 31,68 cm volt, és az öl hatodrészének számított. (BOGDÁN István 1990. 34.) 52 KÉL I. Vis. Can. Protestánsok. Bajai zsinagóga vizsgálata, 1769. 49.
