Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Wicker Erika–Kustár Rozália–Horváth Attila: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995)

107 Úszód - Szentgál, Ülésdomb Foktő - Úszód műúttól kb. 1 km-re K-re, a településhatártól és a Csorna-csatornába ágazó csatorna végétől kb. 250 m-re É-ra, erősen kiemelkedő, kb. 50 x 120 m nagyságú, K-Ny irányú, elnyúló háton szarmata, Árpád- és középkori edénytöredékek kerültek elő. A terület Ny-i végén sok mészkő, homokkődarab, téglatörmelék és a teljes területen embercsontok utalnak a középkori templomhelyre és a körülötte lévő temetőre. A lelőhelyet három oldalról egy mély és széles árok - a kiszáradt Szentgáli-tó medre - veszi körül. VKM RGy. lt.sz.: 97.344.1-18. D. Szabó Kálmán (1994) TISZAALPÁR Tiszaalpár - Kántorpart Öntözőhálózat építése során egy ÉNy-DK irányú, lapos földhátat árokkal vágtak át. 120-130 m mélyen 3 csontváz került elő, melyből egyet sikerült hiteles körülmények között kibontani. E 2. sír tájolása - a másik kettővel megegyezően - ENy-DK-i volt, a koponya tájékán igen vékony, mállékony ezüstlemezke-töredékek kerültek elő. Korhatározó leletet nem találtunk. KJM RA 91.694 Kulcsár Valéria - V. Székely György (1990) Tiszaalpár - Pákai határ dűlő, Újmajor körzet 42. A lelőhely a községtől Ny-ra, az un. pákai határrészben, Hanó Mihály (Újmajor körzet 42.) tanyájától ENy-ra egy, a környezetéből erősen kiemelkedő kis dombon van. A dombot DNy felől egy mély fekvésű rét, régen vízállásos terület szegélyezi, É-ÉK felől egy hosszan elnyúló földhát határolja. A domb a talajmüvelés során sokat veszített a kiterjedéséből, különösen a DNy-i oldalán pusztult el sok belőle. Tetején háromszögelési pont található, a helyszíni szemle során megállapítható volt, hogy a jelenleg Forgó István tulajdonát képező területen végzett tavaszi mélyszántás során az eke nagy mennyiségű emberi csontvázmaradványt hozott felszínre, zúzott és szórt szét. a csontmaradványok mellett a dombon néhány jellegtelen, kézzel formált cseréptöredéket gyűjtöttem valamint kisebb mennyiségben szétszórt réti mészkő-töredékeket figyeltem meg. A lelőhely jellege (vízállásos terület mellett kiemelkedő dombhát), a nagy mennyiségű emberi csontmaradvány, a réti mészkő-töredékek egyaránt arra utalnak, hogy a dombon egy Árpád-kori falusi templom és templom körüli temető maradványai vannak. KJM RA 2000.882 V. Székely György (1993) TOMPA Tompa - Elkerülő út 1993 tavaszán a Tompa-Elkerülő út kijelölt nyomvonalán egy, a környezetéből alig kiemelkedő dombon szarmata edénytöredékek kerültek elő. A leletmentés egy hónapja alatt a 3,400 - 3,510 kmszelvényekben a szarmata település 4.000 m

2 nagyságú, az útépítés által veszélyeztetett területét tártuk fel. Ennek során 13 - általában hosszú, széles, mély - árokszakasz, 60 gödör, 2 ház és 2 szabadtéri kemence került elő. Az egyik házban egy közép- és egy sarokkemence, a másikban egy közép- és két sarokkemence volt. Utóbbi középkemence meglepően ép volt, részben boltozata is megmaradt, az egyik sarokkemencét viszont sohasem használták, benne égett réteg nyomát nem tudtuk megfigyelni, feneke alatt viszonyt nyúzott birka (?) csontjait találtuk. Az objektumokból nagy számú jellegzetes szarmata kerámiatöredék került elő. Munkatársak: Kustár Rozália régészhallgató, Huszár Ambrus és Sultis László továbbá kiskunhalasi gimnazisták. KJM RA 99.858 Wicker Erika (1993)